Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 20. péntek (47. szám) - A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója:
395 Mindenképpen hangsúlyozni szükséges ugyanakkor, hogy a változások nem érintik az anyagi jogi szabályokban meghatározott szempontrendszert. Azaz a hatósági eljárás során mindazon kérdéseket tisztázni kell szakkér désként, amit eddig szakhatóságként, közreműködőként tisztázott. Mindez azt jelenti, hogy azok a szakmai szempontok, amelyeket korábban szakhatóságok vizsgáltak, például az örökségvédelem tekintetében, szakkérdésként továbbra is kiemelten megvizsgálásra ke rülnek, és a döntések során a fővárosi és megyei kormányhivatalnak, illetve járási hivatalnak ezen kérdések tekintetében külön rendelkezéseket is kell hozni. A jelenlegi rendszer kormányhivatalon belüli felszámolásának az állampolgárokra, az ügyfelekre néz ve számos előnye lesz. Egyfelől csökkennek az adminisztratív terhek, mivel az ügyeket integráltan, egységes eljárás keretében intézhetik az ügyfelek. Világos és egyértelmű lesz az utasítási rendszer, egyegy bonyolultabb, több hatóságot érintő ügy elintézé se is lényegesen egyszerűbbé válik. A szakhatóságok között működő bonyolult eljárásrendet ugyanis felváltja egy egyszerűen átlátható, ezért jobban irányítható és optimalizálható, szervezeten belüli eljárásrend. Ezáltal minden remény megvan arra, hogy az üg yintézési idők jelentősen csökkennek. Hiszen a korábban „önálló életet élő” szakhatósági eljárások ezután integráltan kerülnek elintézésre, nem lesz lehetőség az egyes hatóságok részéről különkülön hiánypótlási felhívás kiadására, az eljárás felfüggesztés ére. Kiesik a korábban önálló hatáskörben eljáró szakigazgatási szervek közötti postázás, iktatás, kiadmányozás ideje. Ezek mindmind a belső adminisztráció részét fogják képezni, ezzel a bruttó eljárási időt tudjuk megspórolni vagy rövidíteni. Az állampol gárok számára ezt a nyereséget a kormányhivatalok, illetve a járási hivatalok belső folyamatszervezéssel tudják elérni, amire az eddigi rendszer sajátosságaiból fakadó eljárási szabályok nem adtak lehetőséget. Természetesen a szakkérdések megvizsgálására e legendő idő kerül biztosításra, ahogy említettem, az adott ügyben érintett hatósági ügyintézőknek, hiszen a szakmai feladatellátás színvonala továbbra sem csökkenhet. További előnye a kormányhivatalokon belüli szakhatósági rendszer megszüntetésének, hogy a z egyes eljárási cselekményeket az adott szakfeladatra optimalizáltan lehet megszervezni. A szakértelemmel bíró ügyintézőket rugalmasan lehet bevonni az egyes eljárásokba, ezáltal is elősegítve az ügyfélbarát közigazgatás továbbfejlesztését. A fentieken túl a szakhatósági rendszer átalakítása várhatóan az eljárási költségek csökkentését is eredményezi, mivel az egyes szakkérdések vizsgálatával összefüggő feladatok tovább racionalizálhatóvá válnak. Az állampolgárok számára ez azt is jelenti, ho gy a korábban minden esetben kötelező szakhatósági igazgatási szolgáltatási díjak helyett az alapeljárási díjon felül csak azokat a költségeket kell majd megfizetniük, amelyek az adott szakkérdés elbírálásával kapcsolatosan ténylegesen felmerülnek. Tehát a z igazgatási szolgáltatási díjak a tevékenységhez fognak igazodni. Azaz, ez azt is jelenti, hogy az ügyfelek a ténylegesen igénybe vett állami szolgáltatásért fognak majd fizetni. Miután az integrációt követően sem fog valamennyi kormányhivatal rendelkezni valamennyi szakkérdés eldöntéséhez szükséges szaktudással, a szakhatósági eljárások megszüntetése miatt a szakkérdések vizsgálata megtörténhet egyrészt az ügyben a jelenlegi szakemberek közül kormányhivatali érdekből történő kirendeléssel, amit az egyes j ogállási tárgyú törvények módosításáról szóló T/3019. számú törvényjavaslat fog biztosítani. Amennyiben ez nem lehetséges, mert a szakkérdés eldöntése speciális infrastruktúrát, adott esetben egy labor igénybevételét igényli, akkor jogszabályban kell megha tározni a szakértőként kirendelhető kormányhivatalt, a korábban eljáró szakigazgatási szerv, területi államigazgatási szerv illetékességi területének megfelelően. (18.40) Hogy világos legyek: vannak olyan szakhatóságok, amelyek közül nem minden kormányhiva talnál található meg az a szakigazgatási szerv, hiszen mondjuk, bányakapitányság öt van, mérésügyi hivatal sincs minden kormányhivatalban, illetve zöldhatóság is csak minden második megyében található.
