Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 27. szerda (76. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - IKOTITY ISTVÁN (LMP):
3842 Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Normál idő keretben kért szót a rendelkezésre álló időkeret terhére Ikotity István képviselő úr, LMPképviselőcsoport. Megadom a szót. IKOTITY ISTVÁN ( LMP ): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! A Fidesznek annak idején kormányra kerülésekor volt egy úgynevezett csodafeg yvere. Ez Matolcsy György azon elképzelése, hogy a felső és a középosztály támogatásával, egészen konkrétan szjacsökkentéssel, mintegy évi 500 milliárdos összeget nekik csoportosítanak, és ez indítja majd be a gazdaságot. Az elképzelés - miszerint a szegé nyebbektől átcsoportosítják a jövedelmet a gazdagabbak felé, és ők tőkét képeznek, vállalkoznak, ezáltal egyrészt a hazai tőke aránya növekszik, a hazai kis- és középvállalkozások beindulnak, ezek pedig majd munkát adnak, ezzel pár év szűkölködés után az a lsóbb rétegek is profitálhatnak a politikából is - tulajdonképpen megbukott. Ez most már egészen egyértelműen, évekkel ezelőtt is világos volt ez, totálisan megbukott. A jómódúak megköszönték szépen az ajándékot, és nem kezdtek vállalkozásokba, hanem elrak ták, elutazták, csökkentették adósságukat, visszafizették a jelzáloghiteleiket. Azt gondoljuk, hogy most már erősen itt az ideje annak, mivel láthatóan nem működött ez a rendszer, hogy visszaadják a szegényebb rétegeknek azt, amit tőlük elvettek. Nyilvánva lóan egy válság van a világban, ez hét évvel ezelőtt indult, amiből továbbra sem lábalt ki a világgazdaság. Kiutakat keresve, ahogy már a vezérszónoklatban utalt rá a vezérszónokunk, egyre több közgazdász arra mutat rá, hogy a fejlődés gátja - különösen ol yan térségben is, amiben mi vagyunk, a perifériás és félperifériás országokban - egyértelműen a vagyoni, jövedelmi és társadalmi különbségek növekedése. Tehát ezen mindenképpen változtatni kellene, ugyanis morálisan is indokolhatatlan, hogy míg az egyszerű dolgozó emberek hónapról hónapra küzdenek, addig a teljesítmény nélkül milliókat kereső, hatalom körül sertepertélők pedig óriási vagyonokhoz jutnak, sőt a mostani adócsökkentésből is óriási hasznuk van. Igazából nekik van hasznuk. A lemaradó bérek miatt a kivándorlás erősödik, és nem csak az idézőjelben „kozmopolita” fiatalok körében. A vidéki településeken lehet ezt látni, hogy a fiatalok jelentős része külföldön dolgozik. A magyar vidék, ha ott járnak, tapasztalják, hogy egyszerűen kiderül, bocsánat, ki ürül. (Dr. Kontrát Károly: Kiderül. Igen.) Mint korábban Romániában vagy Bulgáriában, ahol a rendszerváltás utáni évtizedben olyan változások mentek végbe, hogy gyakorlatilag ugyancsak kiürültek régiók, az ottani kisebb települések, falvak üressé váltak. ( 18.50) Önök nagy hanggal hirdetik azt, hogy a gazdasági bevándorlók ellen kell küzdeni. Nem sikerül megegyezni még abban a teljesen egyértelmű problémában sem, hogy itt igazából nem a bevándorlókkal, hanem a kivándorlókkal van probléma, tehát a kivándorlás sal magával. Hiába tesznek meg önök számtalan népességpolitikai lépést különféle eszközöket felhasználva arra, hogy növekedjen a születésszám, vagy hogy a gyermekvállalást támogassák, nem hat, mert ennek ellenére sokkal erősebb a kivándorlás. Ennek a kiván dorlásnak pedig az ellenszere nem más, mint az, hogy itthon lássanak ezek az emberek perspektívát, itt képzeljék el a jövőjüket, itt alapítsanak családot, még csak rövidebb időre se kelljen külföldre menniük, merthogy itthon megkapják a megfelelő béreket. Azt látjuk a mostani költségvetésből - ismét egy nagyon súlyos mulasztás , hogy ezt meg lehetett volna tenni, akár csak az egészségügyre utalva. Az egészségügyi dolgozók - ahol óriási kivándorlás van - 50 százalékos emelést kértek. Kiszámolták, hogy mekko ra összegről van szó; néhány luxusberuházást kellett volna visszább fogni ehhez, és ezt meg lehetett volna valósítani, viszonylag egyszerűen. Nem tették meg ezt, ehelyett azt látjuk, hogy ezeket az összegeket értelmetlen beruházásokra költik, ezeket a besz edett adókat olyan célokra fordítják, amelyekből a nábobok gazdagodnak, az udvaroncok gazdagodnak, nem pedig azok az emberek, akik a valódi munkát végzik, akik valódi termelést végeznek, akik valóban az ország társadalmáért dolgoznak az emberek szolgálatáb an is.
