Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 27. szerda (76. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
3843 Azoknak, akik hónapról hónapra élnek, tehát a bérből és jövedelemből élőknek nagyon nagy része - tudjuk azt a statisztikákból , óriási részük létminimum alatti keresettel rendelkezik. Ezeknek az embereknek nincsen jövőképük, nincsen hosszú távú jöv őképük, nem tudják, hogyan fognak majd megélni tíz év múlva, hol lesznek az unokáik, esetleg skypeon tartják velük a kapcsolatot vagy telefonon, de hogy nem nagyon fogják őket látni egy fényképet leszámítva, azt valószínűsítik. Márpedig, ha egy családnak, egyes embereknek, a társadalom sejtjeinek nincsen meg a jövőképe, hogy milyen országot szeretnének tíz év múlva, akkor ez azt jelenti, hogy sajnos a nemzetnek sincsen meg a jövőképe, hogy mi az elképzelés, hogy hogyan fog alakulni a sorsa; márpedig egy ne mzet az lesz tíz év múlva, amit ma gondolnak róla társadalmának tagjai. Ezen okoknál fogva mondja azt a Lehet Más a Politika, hogy ami előttünk van, az egy bátortalan, kisebb áthelyezéseket tartalmazó, de bátortalan, nagyobb lépéseket meglépni nem merő köl tségvetés, és a leszakadás, az elszegényedés és a kilátástalanság költségvetése. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Tállai András államtitkár úr. Megadom a szót, államtitkár úr. TÁLLAI A NDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési vita első napjának vége felé engedjék meg nekem, hogy én is mondjak néhány gondolatot, elsősorban a mai napon elhangzott véleményekről, javas latokról, kritikákról hadd mondjak el néhány gondolatot. Először is szeretném megköszönni a kormánypártok felszólalásait, akik jól láthatóan megismerték a költségvetés tervezetét, és egyegy szakterületen mutatták be a költségvetés tartalmát, az adott célo kra fordítandó összegek nagyságát, azok növekedését, társadalompolitikai célkitűzéseit, és hogy ez hogyan fog megvalósulni. Úgy gondolom, azáltal, hogy a kormánypártok a költségvetés támogatásáról biztosítottak, ez egyrészt megnyugtató, másrészt pedig jól látható, hogy megfelelő érvekkel és tudással, felkészültséggel rendelkeznek, hogy a hátralévő 24 órás vitában meg tudják védeni ezt a költségvetési törvényjavaslatot, ezt a tervezetet. Amit az ellenzék mondott, azt próbáltam itt összegezni, hogy milyen mód szereket választott az ellenzék ahhoz, hogy megismertesse a saját véleményét. Az egyik, amit felírtam magamnak, az az, hogy bizony sokszor nem a tényeket mondja az ellenzék, mintha nem ismerné a valóságot a gazdaságpolitikai eredményeket illetően. Azt is m ondhatnánk, hogy egyszerűen nem mond igazat, vagy esetleg úgy is meg lehetne fogalmazni, hogy nagyot szeretne mondani, hogy felismerhető legyen, hogy ő ellenzéki, és nehogy véletlenül abba a hibába essen az, aki hallgatja vagy nézi a felszólalását, hogy fé lreérti, hogy ő elismeri, mondjuk, Magyarország gazdasági teljesítményét, és ne adj’ isten a 2016os adótörvényben vagy a költségvetésben még ez meg is jelenik. Mondok néhány példát. Például elhangzott, hogy csökkennek a nyugdíjak, vagy hogy tönkretette a Fidesz a nyugdíjrendszert, vagy hogy a családtámogatások nem növekednek; elhangzott ez is, minden párt mondott egyegy nagyot vagy többet is. Nem tudom, ez mire való, úgy gondolom, ez helytelen. Nem hiszem, hogy ezzel a politikai támogatottságban előrébb l ennének, mindenesetre egy költségvetési vitában abszolút nem illik, hogy csak azért, hogy jól hallatszódjon, olyanokat mondunk, ami egyszerűen, tényszerűen nem igaz. Amiben teljesen egyetértett a három ellenzéki párt, az az, hogy elvitatják a kormány, Magy arország gazdaságpolitikai eredményeit, nem ismerik el, másképp értelmezik; az eredmény nem is eredmény, ami növekedés, az nem is növekedés valójában. Minden mögött van valami olyan, hogy ez nem is igaz, ez nem lehet egyszerűen igaz, mintha egyébként az el lenzék nem hinné el azt, hogy Magyarország ilyenre képes, amit az elmúlt öt évben megcsinált. Más már mindenki elhiszi egyébként a világon is, tehát az IMF elismeri, az Európai Unió, az Európai Bizottság elismeri, a minősítő intézetek már elismerik, az eur ópai országok vezetői is elismerik, mi több, már ott tartunk,
