Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 27. szerda (76. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - ELNÖK: - RITTER IMRE nemzetiségi szószóló:
3805 Engedjék meg, hogy én most ezúttal elsődlegesen a 2016. évi központi költségvetésről szóló törvénytervezethez kapcsolódóan adjak egy összefoglaló áttekintést a Magyarországon élő nemzetiségeket érintő legfontosabb te rületekről. Ennek keretében beszélni kell a 2015 előtti 25 évről, a 2015. évi központi költségvetési törvénynél elért pozitív áttörésről és természetesen a 2016. évi központi költségvetési törvényjavaslatról. (15.50) A múltról. Jómagam és szószólótársaim a 2015. évi központi költségvetéssel kapcsolatos hozzászólásainkban már részletesen feltártuk, hogy milyen méltatlan és kiszolgáltatott helyzetben voltak a Magyarországon élő nemzetiségek az elmúlt 25 évben. Csak emlékeztetőül, címszavakban. 1. A nemzetiség i civil szervezetek működési és programtámogatása 2015ig egyaránt 110 millió forint volt, amely 2002 óta, azaz immáron 14 éve nem emelkedett. Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőhöz az évente benyújtott érvényes pályázatok azt mutatták, hogy az igényelt jo gos támogatások töredékét, mintegy egyhatodát lehetett csak megítélni forráshiány miatt. A nemzetiségi anyanyelvi diáktáborokra biztosított 30 millió forintos keret még szűkösebb volt, igazából már pályázni sem volt értelme a forráshiány miatt. 2. A telepü lési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatási rendszerében 2008ban a feladatalapú támogatásra történő átállás bevezetésével lehetetlenül alacsony összegűre változott az általános működési támogatás mértéke, és befagyasztásra került annak összege is. A települési nemzetiségi önkormányzatok működési támogatása átlagosan havi nettó 14 556 forintnak felelt meg. Ráadásul ez az átlagos működési támogatás volt, a kisebb nemzetiségi önkormányzatok ennek is csak egy részét, havi nettó 9 ezer forintot kapta k. Ez a helyzet már minősíthetetlen volt, a legjobb szándékkal sem lehetett támogatásnak nevezni. 3. A rendkívül sokrétű és szerteágazó feladatokat ellátó országos nemzetiségi önkormányzatok esetében az államháztartási jogszabályok 2008. évi változásai, a 2012. évi további törvényi változások, majd a 2014. évi államháztartási és számviteli átállás folyamatosan és tartósan megemelték a működési költségeket. Mindezek ellenére azonban az országos nemzetiségi önkormányzatok támogatása 2008 és 2010 között minimá lisan, az elmúlt négy költségvetési évben pedig egyáltalán nem növekedtek. A finanszírozási problémák már rendkívül feszítőek voltak. 4. Az egyedi döntésű támogatások területén vegyes volt a helyzet. Egyrészről a kormányközi nemzetiségi vegyes bizottságok révén örvendetes módon több nemzetiségi közösség - horvát, román, szlovák, szlovén, szerb - jutott rendszeresen támogatáshoz. Ugyanakkor változtatni kellett azon a helyzeten, hogy a magyarországi nemzetiségek többsége esetében ez a lehetőség rendszerszerűe n nem állt fenn. Erre égetően szükségessé vált külön forrás biztosítása annál is inkább, mivel a nemzetiségi önkormányzatok által átvett nemzetiségi intézmények számának örömteli növekedésével az ez irányú jogos igények már jelentősen emelkedtek és emelked nek folyamatosan. Valamennyi felsorolt terület esetében azonban nemcsak az volt a probléma, hogy 81014 éve nem nőtt a támogatás összege, hanem legalább ilyen súlyos gond volt, hogy már az indulásnál is mélyen alulfinanszírozottak voltak. Ebben a nehéz he lyzetben, élve a szószólói mandátum nyújtotta új lehetőségekkel, már 2014. év nyarán felmértük és összeállítottuk a magyarországi nemzetiségek 2015. évi központi költségvetéssel kapcsolatos igényeit. Javaslatainkat már jóval a költségvetés tervezetének ben yújtása előtt megküldtük valamennyi frakciónak, szaktárcának. Több hónapon át tartó, folyamatos munkával, több lépcsőben történt egyeztetéssel, kompromisszumkész nyitottsággal eljutottunk egy olyan, konszenzuson alapuló, kétmilliárd forintos módosító csoma ghoz, amelyet a szaktárcák szakmailag megalapozottnak ítéltek, amelyet támogatott minden parlamenti frakció, a független képviselők, természetesen a kormányzat, és egyhangúlag elfogadott a magyar parlament. Ez egyértelmű áttörést, érdemi, pozitív elmozdulá st, mérföldkövet jelentett a magyarországi nemzetiségek és a magyar politika kapcsolatában a következők miatt is. Egyrészt: az előző parlament
