Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 27. szerda (76. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - ELNÖK: - RITTER IMRE nemzetiségi szószóló:
3806 25 év után biztosította a magyarországi nemzetiségek parlamenti képviseletét, ennek köszönhetően van lehetőségünk végre kifejteni véleményünket. Másrészt: 2013ban a nemzetiségi intézmények nemzetiségi önkormányzati fenntartásba vagy tulajdonba vétele törvényi lehetőségeinek kibővítésével és az átvett nemzetiségi köznevelési intézmények működési támogatásának érdemi emelésével és normatívvá tételével jelentős előrelépés történt a kulturális autonómia bővítése irányába. Harmadrészt: az előbb említett 2015. évi kétmilliárd forintos támogatásemeléssel az új magyar parlament súlyt adott és hitelessé tette a nemzetiségi sz ószólók intézményét, ami azt jelentette, hogy a magyar politika valóban komolyan gondolja a magyarországi nemzetiségek parlamenti jelenlétét, szerepét, végre valóban egyenrangú partnernek tekint bennünket. Ezt mindenképpen óriási, pozitív változásnak kell értékeljük. Utólag, őszintén szólva, el kell mondjam, jómagam mindvégig tisztában voltam vele, hogy a szószólók számára első, a 2015. évi költségvetésnél várható volt az úgymond nulláról való elmozdulás, számomra inkább csak a mértéke volt kérdéses, de nem mellékes. A fő kérdés azonban az volt, hogy mi lesz 2016ban, mivel igazából ez határozza meg a továbbiakat is. Ezért már 2015 januárjában kiértékeltük a szószólókkal és az országos elnökökkel a 2015. évi költségvetés előkészítésének, egyeztetési és dönté si folyamatának tapasztalatait, és nekiláttunk a 2016. évi költségvetési igények előkészítésének, összeállításának. Tettük ezt jó okkal azért, mert a 2015. évi költségvetési törvény legfontosabb tapasztalata az volt, hogy folyamatos és szakszerű munka eset én is nagyon hosszú időt vesz igénybe a stratégiai kérdések megválaszolása, a jogos igények konkrét, megalapozott alátámasztása, a szakmai, politikai egyeztetések több lépcsőben történő, maradéktalan lefolytatása. Az egyik alapvető stratégiai kérdés volt, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek részéről a pályázati támogatási források vonatkozásában az országos, úgynevezett nagy kalapokból próbáljunk többletforrásokat elérni, vagy pedig elkülönítve, kizárólag a Magyarországon élő nemzetiségek részére rendelk ezésre álló vagy még nem létező kereteket próbáljunk létrehozni, illetve ezeket megemelni. Mindkettő mellett voltak bőségesen érvek és ellenérvek. A közérthetőség kedvéért konkrét példaként említem a nemzetiségi egyesületek, kulturális programok, anyanyelv i diáktáborok támogatásának helyzetét. Amint a korábbiakban már elmondtam, ezeken a területeken 14 éve nem volt egyetlen forint támogatásemelés sem, és az eredeti keretek is mélyen a jogos igények alatt kerültek megállapításra. Így teljességgel érthető vol t, hogy a 2015ös költségvetési tárgyalások indításánál ennek a területnek a támogatásemelését kiemelt prioritásként kezeltük. Ugyanakkor az NGMmel folytatott első tárgyaláson az államháztartásért felelős államtitkár úr azzal nyitott, hogy ha valamely ter ületre vonatkozóan a 2015ös központi költségvetési törvény emelést tartalmaz a 2014. évi bázishoz képest, akkor más soron hasonló növelési igényt ne fogalmazzunk meg, mert azt a kormányzat semmiképpen sem támogatja. Vagyis mivel a Nemzeti Együttműködési A lap támogatási kerete 3,1 milliárdról mintegy 5,2 milliárd forintra növelésre került, és ebben korlátozott mértékben ugyan, de a magyarországi nemzetiségek is pályázhatnak, így az EMMI kezelésében levő, úgynevezett EMET nemzetiségi keretek emelésére nincs lehetőség. Mi akkor is tudtuk, hogy a 2,1 milliárd forintos emelésből a magyarországi nemzetiségek - a számunkra diszkriminatív pályázati kiírások miatt - várhatóan minimális mértékben fognak részesülni, de mivel ezt konkrét adatokkal még nem tudtuk alátám asztani, az államtitkár úr érvelését el kellett fogadjuk. Mindössze egyetlen területen, a legkisebb összegű, 30 milliós anyanyelvi diáktáboroknál ragaszkodtunk a háromszoros emeléshez, amelyet a kormányzat és a parlament el is fogadott. Ezt követően idén m indjárt az első negyedévben hivatalos bizottsági ülésen meghallgattuk előbb az EMET nemzetiségi keretek felhasználása ügyében a pályázatkezelő főigazgatóhelyettesét, majd ezt követően a Nemzeti Együttműködési Alap vezérigazgatóját. Részletesen kiértékeltü k a pályázati adatokat, a pályázati kiírásokat, kikértük a személyes véleményüket a jövőbeni lehetőségeinkről, és mindezek alapján döntöttünk úgy, hogy a jövőben elsősorban az önálló, elkülönített, csak a
