Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 27. szerda (76. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - ELNÖK: - VONA GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3794 ciklusban, azt meg nem lehet tagadni. Az Államadósságkezelő Központ Zrt. 2015. márciusi adata szerint 24 370 milliárdnál tartunk vagy tartott akkor Magyarország. Most idézek a költségvetési törvényjavaslatból: „A központi költségvetés nominális adóssága 2016 végére 759,7 milliárd forinttal emelkedik, és 25 252,8 milliárd forintot ér het el.” Ez az önök költségvetési törvényéből egy idézet. Vagyis az államadósság az Orbánérában sem csökkent, hanem folyamatosan nőtt. Ha évekre átlagoljuk e növekmény értékét, azt fogjuk találni, hogy a hat év alatt évi 800 milliárd forinttal emelkedett az államadósság. Az egyensúly tekintetében tehát - összefoglalva ezt a kérdéskört - a kilátások, a makromutatók jónak mondhatóak, különösképpen az előző szocialista kormányokkal való összevetésben. Azt is mondjuk el, hogy az államadósság kérdésében Damoklé sz kardja továbbra is ott lebeg Magyarország nyaka felett, és az egyensúly fenntartása közép- vagy hosszú távon igenis bizonytalannak mutatkozik. Az egyensúly és a gazdasági növekedés kérdése után rátérve a foglalkoztatásra, azt tudom mondani, hogy az egye nsúlyhoz hasonló sikerpropagandát látunk itt is. Önök bizonyára emlékeznek, hogy néhány perccel ezelőtt elismertem, az egyensúly tekintetében van némi joga a kormánynak a mellét döngetni. A foglalkoztatás kérdése kapcsán is döngeti, csak itt semmi joga nin cs. Ez egyszerűen szemfényvesztés, ami a foglalkoztatás kérdésével kapcsolatban a kormány részéről kommunikációs szinten zajlik. Azt is értem, hogy miért van erre szükség, hiszen az ígéretek nagyon magasak voltak. Szükséges volt tehát, hogy a kormány a saj át ígéreteihez mérten mindenképpen mutasson valamit. Mindannyian emlékszünk a „tíz év alatt egymillió munkahelyet teremtünk” ígéretéhez, amit aztán a Széll Kálmántervben még pontosítottak is, és elmondták, hogy a hazai vállalkozások fogják ezt az egymilli ó munkahelyet megteremteni. Ma már jól látható, hogy ez hamis ígéret volt, nem csupán az egymilliós szám, hanem az is, hogy a hazai vállalkozások, tehát a versenyszféra fogja megteremteni ezt az egymillió munkahelyet. Orbán Viktor hatalomra jutásakor, 2010 tavaszán a 15 és 74 éves korosztályú népességen belül 3,8 millió volt a foglalkoztatottak száma, ami négy év alatt 4,1 millióra nőtt, mintegy 300 ezer fővel. Ugyanebben az időszakban a munkanélküliek, az aktív álláskeresők száma közel 500 ezerről 350 ezer főre csökkent, 150 ezer fővel. Ezek azok a számok, amelyek tények, csak a növekmény, amely e számok mögött található, a közfoglalkoztatásnak és a külföldi munkavállalásnak köszönhető, csak nagyonnagyon minimálisan és kis részben a versenyszférának. (15.0 0) S ha már a közfoglalkoztatást és a közmunkát szóba hoztam, akkor mindenképpen ki kell térjek néhány mondat erejéig arra, hogy amikor az ellenzék, s jelen esetben a Jobbik a közmunka kérdését vita tárgyává teszi, akkor nem azé rt teszi vita tárgyává, amit aztán a kormány a mi szánkba ad, hogy mi a közmunkaprogramot úgy, ahogy van, eleve elutasítjuk, hanem azt, ahogy megvalósul egyrészről, de jelen esetben pontosan azt, hogy önök egy szociálpolitikai intézkedést foglalkoztatáspol itikaként kívánnak elszámolni. Ugyanis a közmunkaprogram és a közmunka maga, a mi olvasatunkban legalábbis, szociálpolitikai intézkedés. Jó lenne, ha megfogalmazná a kormány, hogy mit ért munkahelyen és mit ért közmunkán, mert amíg nem ugyanazokkal a fogal makkal dolgozunk, addig úgy tűnik, hogy nem fogunk tudni ugyanarról a témáról értelmesen vitát folytatni. Szerintünk, szerintem a munkahely az, amiből az ember saját magát és a családját tisztességesen fenn tudja tartani. Ez nem a közmunka. A közmunka egy olyan szociálpolitikai intézkedés, ahol valakik, akik akár önhibájukon kívül, akár önhibájukból kívül rekednek a munkaerőpiacon, és számukra szociális juttatást folyósítunk, ezért a szociális juttatásért cserébe valami közhasznú munkát elvárunk tőlük. A mi olvasatunkban ez a közmunka, de ez nem foglalkoztatáspolitika. Ez nem azt jelenti, amikor ezt kimondjuk, hogy mi lebecsüljük a közmunkát - mert ezt is a szánkba szokták adni, bár ilyet soha nem mondtunk, hiszen a mi programunkban is benne volt a közmunka , hanem csupán arról van szó, hogy nem keverjük össze az almát a körtével. A jelenlegi időszakban 200 ezer körüli közfoglalkoztatottat tartanak számon. A kormány 2015 második felétől 250 ezerre kívánja emelni, és 270 milliárd forintot szánt erre a célra a
