Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 27. szerda (76. szám) - Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről általános vitája - ELNÖK: - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a Költségvetési Tanács elnöke, a napirendi pont előadója:
3771 ország kockázati me gítélésének javulásával, csökkenhetnek. Ezek együttes elemzése alapján tartotta úgy a Költségvetési Tanács, hogy a 2015. évi 2,4 százalékos hiánycél teljesíthetőnek látszik. A 2016. évi költségvetési törvényjavaslatra rátérve engedjék meg, hogy elöljáróban kissé részletesen foglalkozzam a tervezet hitelességével. A stabilitási törvény alapján a tanács a tervezetre észrevételt tehet, illetve ha a tervezettel kapcsolatban annak hitelességére vagy végrehajthatóságára vonatkozóan alapvető ellenvetése van, a ter vezettel való egyet nem értését jelezheti. Megítélésünk szerint a törvényjavaslat tervezete nem tartalmazott olyan kifogásolható rendelkezéseket, tendenciákat, amelyek indokolták volna a véleményezésre átadott dokumentummal kapcsolatban a tanács általános egyet nem értésének jelzését. A tanács azonban határozatában azt is megfogalmazta, hogy a tervezet nem felel meg a stabilitási törvényben foglalt adósságképlet előírásának, amely 2015. január 1jén hatályba lépett, és azt először a 2016. évi költségvetési törvényjavaslat megalkotásánál kell, pontosabban kellett volna figyelembe venni. Az adósságképlet az Alaptörvény és az Európai Unió vonatkozó, úgynevezett egyhuszados előírásának kiindulásától eltérően nem az államadósság GDPben kifejezett arányának csökk enését írja elő, hanem annak összegszerű változása mértékét szabályozza. Az adósságképlet alapján a 2016. évre tervezett infláció, 1,6 százalék, és a gazdasági növekedési ütem, 2,5 százalék, felének különbségével számolva az államadósság mindössze 0,35 szá zalékkal emelkedhetne. Ezzel szemben a tervezetben számolt nominális növekedés mértéke 3,3 százalék. A különbség összegben több mint 700 milliárd forint. Vagyis ennyivel kellene visszafogni a kiadásokat, illetőleg növelni a bevételeket. Ez az államháztartá sra és ezen keresztül a gazdasági növekedésre nehezen kiszámítható, negatív következményekkel járna. Mindezek alapján javasoltuk már korábban is az adósságképlet alapos felülvizsgálatát, most pedig az esetleges alkalmazás céljával ellentétes hatását hangsú lyozva tartottuk szükségesnek annak törlését vagy módosítását. A képlet megváltoztatására vonatkozó kormányzati javaslat önök előtt van. Nem feladatom, hogy a képlet módosítására vonatkozó javaslat tartalmi kérdéseit e helyen érintsem, de kérem, engedjenek meg itt egy talán általánosabb gondolatot. Válság esetén az állami szektor fogja föl a sokk nagy részét, az emelkedő szakaszban pedig mérsékli a válsághoz vezető új stabilitási kockázatok kialakulását. Napjaink folyamatai azt bizonyítják, hogy az évtizede felszínre tört válságból, akárcsak Európa nagy része, mi is a felépülés szakaszába jutottunk el, amiben kétségtelen szerepe van a költségvetéspolitikai és eljárási szabályoknak, betartásuk kontrolljával együtt. A szabályok ugyan a válságok kezelésére szül etnek, de a helyreállítást is elő kell segíteniük, vagy legalábbis ne akadályozzák azt. Ezért célszerű, ha a szabályokban és teljesítésükben a rugalmasság, a változó feltételekhez való alkalmazkodás érvényesül, és ha kell, a szükséges alkalmazkodás haladék talanul történjen meg. Ezen túlmenően a tanácsnak a költségvetési törvényjavaslat tervezetének ismeretében még egy törvényalkotási kérdésre kellett ráirányítania a figyelmet. Véleménye indoklásában utalt a stabilitási törvény 2016. január 1jén életbe lépő azon paragrafusának nem teljesítésére is, amely szerint a gazdálkodó szervezetet az elért eredménye alapján terhelő fizetési kötelezettség mértékét az adóalap összegétől függetlenül, az adóalap azonos arányában, egységesen kell megállapítani. A Költségvet ési Tanács szükségesnek tartotta itt is a két törvény összhangjának megteremtését. Tisztelt Országgyűlés! Rátérve most már a költségvetés fő számaira, megjegyzem, a tanács által véleményezett tervezet és az önök előtt lévő törvényjavaslat között csak néhán y, főként bevételi tételnél van eltérés. Ennek alapján a tanácsnak a tervezetre tett megállapításai döntő többségükben a törvényjavaslatra nézve is indokoltak és helytállóak. A tanács a 2016. évi költségvetési javaslat tervezetének alapját képező makrogazd asági pályát a 20152018ra vonatkozó konvergenciaprogram, valamint a rendelkezésre álló és a hatáskörében készült szakmai elemzések, kivetítések figyelembevételével vizsgálta. Ennek eredményeként jutottunk arra a következtetésre, hogy a fő makrogazdasági feltételezések reálisak. A 2,5 százalékos, a 2015. évre vártnál szerényebb, konzervatív előrejelzésen alapuló
