Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 27. szerda (76. szám) - Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről általános vitája - ELNÖK: - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a Költségvetési Tanács elnöke, a napirendi pont előadója:
3772 gazdasági növekedés, valamint a háztartások fogyasztásának 3,6 százalékos bővülése elérhető. A növekedés várható lassulását elsősorban az uniós fe jlesztési támogatások csökkenése és általa a beruházások időleges, valamint a közösségi fogyasztás visszafogása okozza. Hatását ellensúlyozhatja a növekedési hitelprogramnak a kis- és középvállalati szektorban megvalósuló kiterjesztése és a hazai államházt artási forrásból finanszírozott infrastrukturális fejlesztés. A tanácsnak meg kellett jegyeznie, hogy a kitűzött gazdasági növekedéshez a külső feltételek kedvező alakulása is szükséges: tovább kell hogy erősödjön az Európai Unió gazdasága, ne mélyüljenek tovább a geopolitikai konfliktusok, ne gyűrűzzön be a görög adósságválság pénzpiaci hatása, és kedvezően hatna a pénzpiaci forrásbőség fennmaradása és az olajár viszonylag alacsony szinten történő stabilizálódása is. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A t anács megállapította, hogy az államháztartás 2016. évi, európai uniós módszertan szerint számított 2 százalékos GDParányos hiánycélja összhangban van a költségvetési törvényjavaslat tervezetével, az egyidejűleg megjelent Magyarország 20152018. évi konver genciaprogramjában foglaltakkal, valamint a tervezetben bemutatott gazdasági folyamatokkal, az erre alapozott bevételi és kiadási előirányzatokkal. (13.10) A kitűzött cél 1 százalékponttal alacsonyabb a felső határt megszabó államháztartási törvény szerint i, illetve maastrichti kritériumoknál. Ez azt jelenti, hogy a hiányra vonatkozó követelmény akkor is teljesülhet, ha a GDP vagy a hiány a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakul. A tanács értékeli, hogy a folyamatok továbbvitelével a konvergenciaprogram szeri nt 2018ra elérhető a hiány mértékének a GDP 1,6 százalékára történő leszorítása, és tartalék képződik a következő évekre. Az alacsony hiány segíti az államadósságráta Alaptörvényben előírt csökkentési követelményének a megvalósítását. A tanács úgy ítélte meg, hogy a 2016. évi költségvetés adó- és járulékbevételei az adórendszer viszonylagos stabilitását tükrözik és reális alapon tervezettek. Ez utóbbit megalapozza a gazdasági növekedés, nemkülönben a lakosság fogyasztásának várt bővülése. Mindemellett a 2 014ben elkezdett és 2015ben kiteljesedő folyamatok, a foglalkoztatás és a fogyasztás bővülését, a gazdaság fehérítését, az adóellenőrzések hatékonyságának javítását célzó kormányzati intézkedések 2016ban is kifejtik kedvező hatásukat. Ezek nyújtanak leh etőséget az adókulcsok mérséklésére, mint ez a személyi jövedelemadó, az áfa, az illetékek és a pénzintézetek különadója tekintetében látható. A bevételek között a Költségvetési Tanács szükségesnek tartotta a figyelemfelhívást, akárcsak az Állami Számvevős zék, az egyéb értékesítési és hasznosítási bevételek előirányzatát övező kockázatokra. Az előirányzat ugyan jóval kevesebb, mint az idei, de a teljesítési bizonytalanság miatt továbbra is indokolt a hasznosítás alapos előkészítése, valamint a kapcsolódó be ruházások óvatos tervezése és végrehajtása. Egyet kell érteni azzal a szándékkal, hogy az annak felhasználására vonatkozó kormányzati lépéseket fékek kísérjék. Egyes bevételeknél, a személyi jövedelemadóelőirányzatnál a bruttó bér- és keresettömeg változá sát meghaladó növekedés, míg a társaságiadóelőirányzatnál a meghatározott bevallásokkal és devizaelszámolásokkal kapcsolatos adatok bizonytalansága miatt negatív kockázatokat látott a tanács. Azt is megfogalmazta, hogy az adó- és járulékbevételi előirányz atok a gazdasági teljesítmény és az adóelkerülés visszaszorítására tett lépések hatásossága függvényében teljesülhetnek, illetve a hozzájuk kapcsolódó kockázatot képes fedezni az Országvédelmi Alap. A tanács a kiadások tervezését az államháztartás egyensúl ya javításának követelményével összhangban lévőnek látta. A szociális célú támogatások bővülése változatlanul alatta marad a gazdasági növekedésnek, amelyet részben ellensúlyoz a közmunkára fordított kormányzati kiadások bővülése. Megítélésünk szerint a ki adások takarékosan tervezettek, a kamatkiadások az alacsonyabb hozamok következtében tovább mérséklődhetnek, és a kisebb uniós forrásbevonással párhuzamosan kevesebb társfinanszírozásra lesz szükség. Úgy gondoljuk, hogy óvatosság jellemzi a központi közszo lgálati életpályamodell kiterjesztését, mivel a pedagógusok, valamint a fegyveres és
