Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 27. szerda (76. szám) - Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről általános vitája - ELNÖK: - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a Költségvetési Tanács elnöke, a napirendi pont előadója:
3770 E törvényjavaslat a zárószavazás előtt a tanácshoz - az Alaptörvény előírása inak megfelelően - visszakerül, és az államadósságszabály betartásán kell őrködnünk. Az Alaptörvény kimondja, hogy mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvén yt fogadhat el, amely az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza. A tanács az ennek teljesülésére vonatkozó véleményét a zárószavazáshoz szükséges előzetes hozzájárulásában alakítja majd ki, miközben ezzel te rmészetesen már a törvényjavaslat tervezett dokumentuma kapcsolatában is foglalkozott. Tisztelt Ház! Ma tehát az a feladatom, hogy szóban is indokoljam a tervezetként megkapott költségvetési javaslatról a tanács véleményét, és kitérjek a kormánynak az arra adott válaszára. Kérem szíves megértésüket, hogy néhány, a véleményhez szorosan kapcsolódó rövid gondolatot az államadósságképlet alkalmazásáról és módosításáról is megfogalmazok. A tanács a véleménye kialakításakor az Állami Számvevőszéknek és a Magyar Nemzeti Banknak a tanács részére kifejezetten e célból megfogalmazott szempontjaira és megállapításaira épített, ugyanakkor figyelemmel volt a különböző elemző intézetek előrejelzéseire, valamint független szakértők, mértékadó nemzetközi szervezetek - össz esen 11féle - előrejelzésére. A tanács a törvényjavaslat tervezetére vonatkozó, a kormány részére szóló véleményét 2015. május 8ai ülésén alakította ki, és továbbította az előterjesztő Nemzetgazdasági Minisztérium részére, valamint nyilvánosságra hozta. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Most, amikor a tanács felhatalmazása alapján az általános vita kezdetén a véleményben foglaltak lényegét a hiánycél és az államadósságszabály teljesülésére koncentrálva megosztom a tisztelt Házzal, mindenekelőtt az évbő l eltelt viszonylag rövid időszak tapasztalatai alapján az idei költségvetés várható teljesítéséről mint a jövő évi tervezés bázisáról említenék meg néhány gondolatot. A nemzetközi és a hazai elemző intézetek 2015. első negyedévében folyamatosan felfelé ja vították a 2015re vonatkozó növekedési várakozásokat, a kormány is a korábbi 2,5 százalékos prognózisát 3 százalék fölé emelte. A tanács szerint a gazdaságban 2013ban megindult, majd 2014ben kiugrónak számító 3,6 százalékos, az Unió átlagát jóval meghal adó növekedés 2015ben, ha kissé mérséklődve is, de folytatódhat. A tanács a fenntartható növekedés külső feltételeit alapvetően kedvezőnek tartotta, figyelembe vette, hogy bár ingadozó, de alacsony az olajár, a pénzpiacon likviditásbőség van, javulnak a k onjunktúra- és bizalmi indexek, mérsékelten bővül az Unió gazdasági teljesítménye, várhatóan alacsony marad az infláció, és hat az Európai Központi Bank eszközvásárlási programja. (13.00) A tanács a belső feltételeket is megfelelőnek látta. Míg 2014 egészé t tekintve az export és beruházás húzta a gazdaságot, addig az év utolsó negyedévére már a fogyasztás is hajtóerővé vált. A háztartások fogyasztásának bővülését 2015ben tovább erősítheti a banki elszámolás révén csökkenő adósságteher, az egyszeri jóváírás , valamint a devizahitelek forintosítása következtében az árfolyamkitettség megszűnése, továbbá az év eddig eltelt időszakában tapasztalt bérnövekedés. Javulnak a munkaerőpiaci folyamatok is, a foglalkoztatás immár tartósan meghaladja a 4 millió főt, a bőv ülés meghatározóan a versenyszférában tapasztalható. A kormányzati intézkedések révén az aktivitási ráta 59 százalékra növekedett, a munkanélküliség ráta pedig 7,8 százalékra süllyedt. A gazdaság eddigi jó teljesítményét, nemkülönben a gazdaság fehérítését szolgáló központi intézkedések hozamát látva, és feltételezve, hogy az év hátralévő időszakában nem következik be lényegi törés a teljesítményekben, várhatóan az adó- és járulékbevételek az idén is nagyobbak lehetnek a tervezettnél. A kormányzat strukturá lis átalakítási törekvéseinek eredményeként a kiadások, mindenekelőtt a társadalmi és szociális juttatások, figyelembe véve a szélesedő közmunka támogatását is, a GDPtől valamelyest elmaradva fognak növekedni. A kamatkiadások pedig, az
