Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 26. kedd (75. szám) - A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitája - ELNÖK: - FONT SÁNDOR (Fidesz):
3691 tanácsi irányelv rendelkezéseinek magyar jogrendbe történő átülte tését szolgálja, melynek így maradéktalanul eleget teszünk. A miniszteri expozé ismeretében az ott megfogalmazott céloknak megfelelően kérem képviselőtársaimat a törvényjavaslat támogatására. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) E LNÖK : Én is köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. Felhívom figyelmüket, hogy a frakcióknak 1010 perc, a független képviselőknek összesen 3 perc áll rendelkezésükre. Először az írásban jelentkezett képviselők felszól alása következik, ezek sorában is elsőként Font Sándor képviselő úr, a Fidesz képviselője. Parancsoljon! FONT SÁNDOR ( Fidesz ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 2004ben közismerten csatlakoztunk az Európai Unióhoz, és akkor már az Európai Unió megengedte, hogy a géntechnológiai bizottsághoz benyújtott, termesztésre ajánlott növényeket a fajtatulajdonosok kezdeményezésére az adott tagországok termeszthessék, illetve el kellett dönteni, hogy a csatlakozásnál kérünke moratóriumot a termesztés tiltására. Magyarország élt ezzel a lehetőségével, a hivatalos okmányt 2005 januárjában nyújtottuk be az akkor egyedül várható, Magyarországon termesztett fajtára, a kukorica Monsanto 810es kódú kukoricahibridjére. Ez a moratóri um akkor csak néhány évre védett meg bennünket. 2006 őszén újratárgyalásra került a kérdés, és az akkori kormány döntés elé került, hogy milyen törvénymódosítást nyújt be az akkor már létező ’98as géntechnológiai törvény módosítása kapcsán. A benyújtott v áltozatot a Mezőgazdasági bizottság mint első helyen kijelölt bizottság elutasította, nem vette tárgysorozatba, mert gyakorlatilag egy rendkívül megengedő, a koegzisztencia szabályait olyan lazán értelmező változat került benyújtásra, amelyben gyakorlatila g mi is kinyitottuk volna a GMOtermesztés lehetőségeit. Miután a fő bizottság, amelyet már akkor is én vezettem, elutasította ezt a benyújtott törvénytervezetet, általános vitára való alkalmasságát, elindult egy belső egyeztetés, hogy akkor hogyan tovább. Érezhető volt, hogy a kormánypárton, az akkori kormánypárton belül is vannak, akik a kormány benyújtott törvénytervezeti szándékával nem értettek egyet. Ennek megerősítésére közösen, az akkori kormánypártokkal való egyeztetés után kezdeményezésemre 2006. november 22én egy parlamenti nyílt napot szerveztünk, amelyben azt vitattuk, hogy vajon a mezőgazdasági géntechnológia, elsőgenerációs GMnövények termesztése milyen előnnyel/hátránnyal járna Magyarországra nézve. Azt tudni kell, hogy közben a törvényterv ezet vitája zajlott, a végszavazás felé közeledtünk, és rendkívül sok, nagyon szigorú módosító indítványt nyújtottunk be, amely gyakorlatilag teljesen átírta a kormány által benyújtott törvénytervezetet, és megtiltotta volna, a felállított szigorú szabályo kon keresztül megtiltotta volna, ellehetetlenítette volna a GMOs növények magyarországi termesztését. Olyan védősávot és olyan előzetes feltételrendszereket írtunk elő, amely szinte betarthatatlanná tette volna a termeszteni kívánó gazdálkodók számára a t ermesztést. Azonban a törvény vitája nem zárult le, és ezen a konferencián, amelyen mind a GMOpártiak, tehát a fajtatulajdonosok magyarországi képviselői mind jelen voltak - itt a Felsőházi ülésteremben tartott a közel 8 órás vita, mintegy 600an vettünk rajta részt , a zárszóra érkezett meg Gráf József miniszter úr, aki jelezte, hogy most érkezett a kormányülésről, és gyakorlatilag a kormány elfogadta az ellenzék által kezdeményezett, de közben az akkori kormánypárt által is támogathatónak látott nagyon szigorú módosító indítványokat, amelyek a tiltás egyértelmű kifejezését jelezték. Ekkor vált egyértelművé, hogy akkor hosszú távon most már törvényi szinten is a tiltást fogjuk választani. Közben nagyon fontos nemzetközi események történtek, példá ul hogy a 20052009es időszakra Angela Merkel lett a Német Köztársaság kancellárja. Ez azért izgalmas, mert Németország abban az
