Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 26. kedd (75. szám) - A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitája - ELNÖK: - FONT SÁNDOR (Fidesz):
3692 időszakban még megengedő volt, szintén engedélyezte a GMOs növények termesztését. A másik nagyon fontos fordulat, hogy 2007b en Nicolas Sarkozy lett Franciaország köztársasági elnöke. Ez azért fontos, mert Franciaország Sarkozy kormányfővé választásáig szintén engedélyezte a GMOs növények termesztését. Igazából Ausztria, Magyarország és a skandináv országok voltak az élenjárók, akik tiltakoztak, és már akkor követelték, hogy helyezzük nemzeti hatáskörbe a GMOtermesztés kérdéskörét. De azzal, hogy első lépésben egyébként Franciaország utasította el Sarkozy hatására a GMOtermesztést, majd egy évvel később Németország is ezt az u tat választotta, egyértelművé vált, hogy teljes arculatváltozás következett be az európai viselkedésben; talán mondhatjuk, ez volt az előszele a magyar és osztrák zászlóvivésnek, melyben mi kategorikusan tiltakoztunk a GMOs növények termesztése ellen, és saját hatáskörbe szerettük volna már akkor is hozni ezt a döntési lehetőséget. Természetesen ez nem ment ilyen egyszerűen, miniszter úr több fordulatban utalt arra a küzdelmi sorozatra, amelynek például az egyik fordulata, hogy 2011ben Magyarország az EU elnökségét vezette. Már akkor a mezőgazdasági bizottságok európai uniós elnökeit hívtam itt össze egy találkozóra, külön a GMOs kérdés volt napirenden. Rendkívül érdekes vita bontakozott ki, hogy mely országok milyen logika alapján engedélyezik, és mely o rszágok milyen logika alapján szeretnék megtiltani és tiltják is a GMOs növények termesztését, köztermesztésbe vonását. Ugyanakkor ezen EUelnökséget használtuk fel arra 2011ben, hogy gyakorlatilag kidolgoztuk a tiltás alapjait, hogy véleményünk szerint milyen indokrendszerrel lehet az adott országnak a teljes tiltást bevezetni. Az Európai Unió ekkor ezt még távolságtartással figyelte. 2012ben Dánia volt az a logikánk mellé csatlakozó ország, szintén EUs elnökséget vezetett, amely kőkeményen a tiltás lo gikai rendszerét szerette volna kidolgozni. Sajnos ez akkor még nem sikerült, és úgy, ahogy miniszter úr említette, 2014ben egy GMOs kukoricafajta termesztését engedélyezte a növénytermesztést engedélyező európai uniós hatóság. Na, és ekkor elszabadultak az indulatok. A hazai jogalkotásban nem szabad megkerülni a 2012 januárjától élő Alaptörvényünket, amely az utolsó fordulatában ugyan, a módosító indítványok között - aki ezt figyelte, szintén alaptörvényi szinten a GMOs növények köztermesztésbe vonása e llen nyújtottunk be egy módosítást, amely végül is elfogadásra került. Tehát ezzel azt gondoltuk, hogy teljes egészében a jogszabályi környezetet megteremtettük mind a szakmai vonalon, mind pedig az alaptörvényi vonalon, hogy egyértelmű utalást adjunk a kö rnyező és az európai uniós országoknak. Azért mondom a környezőt, mert Románia megengedi ezt a termesztési módot, és sajnálatos módon volt is belőle problémánk, amikor illegális módon Romániából - most már bizonyítottan tudott , Romániában termesztett GMOs szaporítóanyag került át nem engedélyezett módon magyar gazdákhoz. (23.20) Ebből komoly eljárás következett: ki kellett szántani és kártalanítani kellett a fajtatulajdonosnak a gazdákat. Ez közismerten már az előző kormány miniszterségéhez, Fazekas mini szter úr tevékenységéhez tartozott, amikor ezt az eljárást le kellett folytatni. Hogy miért izgalmas ez a kérdés? Talán sokan nem is értik és nincs is időnk arra, hogy megvitassuk a GMOs növények előnyehátránya kérdéskört. Mi egyértelműen a hátránya érvr endszert látjuk nagyon súlyosnak, ezért is helyezkedtünk akkor, mind az öt parlamenti párt… - tehát 2006tól kezdve mind az öt parlamenti párt egyértelműen és azóta is a GMOs növények ellen érvel egyértelműen. De hadd említsem meg a klasszikus Monsanto 81 0es kukoricának, miután felfejtették a géntérképét és különféle rovarkártevők ellen próbáltak nem hagyományos vegyszeres úton védekezni… - hanem azt találták ki, hogy a Bacillus thuringiensisnek a toxintermelő génjét egyszerűen kivették, sajnos nanotechno lógiával már ilyeneket tudunk csinálni, kiemelték, és egyszerűen berakták az akkorra már felfejtett kukoricagén modelljébe. Egyetlenegy helyre
