Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 26. kedd (75. szám) - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): - ELNÖK: - KISSNÉ KÖLES ERIKA, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója:
3682 Akkor az előre bejelentett felszólalókat vesszük sorba, azok közül is elsőként Vinnai Győző képviselő úr kapja meg a lehetőséget, Fidesz. Paranc soljon, képviselő úr! DR. VINNAI GYŐZŐ ( Fidesz ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszony! Ahogy Kucsák László képviselőtársamtól hallottuk, a 2011. évi CXC. törvénycikk módosítása, amely a köznevelés t szabályozza, szorosan összefügg a szakképzési törvény módosításával. Véleményünk szerint a két törvényjavaslat csak együtt értelmezhető. Néhány olyan háttérponthoz szeretnék szólni, amelyek a köznevelési törvény módosítását vagy eredményét jelentik a mód osítás következtében. Az egyik ilyen nagy eredmény, hogy a nappali rendszerű oktatásban való részvétel lehetséges felső határa a 25. életév lett; ez 23ról növekedett. Ez kedvezően hat a szakképzésre, és természetesen a nemzeti köznevelési törvényjavaslatb an van szabályozva. A korhatár kitolása fontos fejlemény. Ez azt jelenti a szakképzés esetében, hogy a szakmaszerzéshez szükséges tanulmányokat a fiatal nagyobb biztonsággal fejezheti be nappali oktatásban, és ez azt is jelenti, hogy a szakképzési Hídprog ramban folytatott tanulmányok utáni szakmaszerzés is időben belefér. A törvényi pontosítás 2. háttérpontjáról Kucsák László szólt, hogy általános iskolai végzettség a szakképzési Hídprogramban is szerezhető. Egy részükben eddig is lehetett szerezni, a sza kképzési törvényjavaslat azonban ezt kiterjeszti mindazokra, akik elvégzik a szakképzési Hídprogramot. Ez véleményünk szerint második esélyt, elérhető célokat ad az addig sikertelen, kudarcos fiataloknak. Ez ugyanis azt jelenti, hogy aki általános iskolai végzettséget szerez, megnyílik előtte a piacképesebb szakmák megszerzésének lehetősége. És miután a nemzeti köznevelési törvény tartalmazza az átfogó szabályozást a köznevelésre vonatkozóan, ennek jogtechnikailag itt van a helye. Engedjenek még egy olyan fontos dolgot! A tanulói jogviszonyról is szólt Kucsák László, de egy picit részletesebben, hogy a törvényjavaslat a szakképző iskolák tanulóiról beszélve szól a tanulói jogviszony megszüntetéséről. A módosító javaslat rendezi a tanulói jogviszony kérdését azok esetében is, akik nem egy iskolatípusban szerepelnek vagy tanulnak, hanem egy programban. A Hídprogramok ilyenek. A tanulói jogviszony ilyetén szabályozása annál inkább fontosabb, mert szélesedik a programba bekapcsolódni tudó, nem tanköteles tanuló k köre is. Hiszen ide nemcsak azok kerülhetnek 2016 szeptemberétől, akiknek nincs alapfokú végzettségük, hanem azok is, akik bármilyen középfokú intézményből kimaradtak, mert nem teljesítettek, és a tanköteles kor után, tehát a tankötelezettség után otthag yták az iskolát. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Befejezésül még egy módosító javaslatról, a 9. háttérpontról szeretnék szólni, mert ez a javaslat lehetőséget ad a gimnáziumok sorsáról történő megfontolt döntésre is. Hiszen több olyan gimnázium va n, amelyek a szakképzéssel együtt vannak, egybeszervezettek, és a jövőjükről még nem született döntés. Tehát nem a kifutó rendszerről beszélek, hanem olyan gimnáziumi képzésről, ami például egy járásban vagy egy kisebb területen fontos, hogy megmaradjon. T ehát ennek a döntésnek a lehetősége megmarad, és ezalatt a gimnázium és a szakképzési intézmény együttélése mellett is megosztható a szakmai irányítás és a vezetők személye is különválasztható. Összegezve: a nemzeti köznevelési törvény módosítása a koheren cia megteremtését, megtartását jeleni a szakképzési törvény módosításával kapcsolatban, az alapfokú végzettség megszerzésének erősítését és a pályakorrekció lehetőségét a középfokú oktatásban. Ezért támogatjuk ezeket az összegző módosító javaslatokat. Kösz önöm szépen. ELNÖK : Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Kissné Köles Erikának, a vitához kapcsolódó Magyarországi nemzetiségek bizottsága előadójának. Parancsoljon! KISSNÉ KÖLES ERIKA, a Magyarországi nemzetiségek bizottságán ak előadója :
