Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 19. kedd (74. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
3474 helyzetét, és fegyelmezetten együttműködjön a másik két szerződő féllel, az állammal és a pénzintézettel. Néhány tényt még hadd említsek az eljárásról. Kizárólag az adós kezdeményezheti, tehát ez egy önk éntes társulás, ami azt jelenti, hogy sem a pénzintézet, sem az állam nem indíthatja el az eljárást. Vannak feltételei. Mik ezek? A tartozásállomány 2 és 60 millió forint között kell legyen. Egy túladósodottságról van szó, ami azt is jelenti, hogy a vagyo n, amibe beleszámít a törlesztésre fordított ötéves összeg is, kisebb, mint az adósság, aminek aránya 100 vagy 200 százalék között lehet. Tehát egy jelentősen eladósodott adósról van szó. Szükséges feltétel az is, hogy legalább 90 napja lejárt, 500 ezer fo rint feletti adósságról legyen szó. Bevezetése két ütemben történik. Első lépésben azokra kerül sor ebben az évben, az ősz folyamán, akiknek az otthonuk került veszélybe. A második lépés pedig jövőre történik, egy év múlva azoknak, akiknek az otthona ugyan még nem került veszélybe, de már felmondott szerződésük van, vagy hosszú ideje lejárt a törlesztés. Ahogy említettem, három fél, az adós, a hitelintézet és az állam között történik a szerződés vagy a bírósági döntés; az államot a családi vagyonfelügyeleti szolgálat képviseli. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr reagál. DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót. Ti sztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy olyan javaslatról beszélünk, amely teljesen önkéntes mindenki számára, aki nehéz helyzetbe került. Egy otthonvédő, családvédő javaslatról beszélünk, amely egy második kezdési, egy újrakezdési le hetőséget ad mindenkinek, aki nehéz helyzetbe került. Régóta téma ez, körülbelül három éve beszélünk róla, akár itt a parlamentben, akár a nyilvánosság előtt. Ez is mutatja, hogy egy nagyon összetett javaslatról van szó, amit annyi előkészítés előzött meg, mint kevés törvényjavaslat esetében. Az előző ciklus derekán kezdődött ez el. Frakcióvezető úr is utalt rá, a Nemzeti Bank, a minisztériumok, még annak idején a PSZÁF, amikor még ezzel a feladattal ő rendelkezett és nem a Nemzeti Bank, a Bankszövetség, kü lönböző civil szervezetek, amelyek nehéz helyzetbe került emberekkel foglalkoznak, és nagyon sok szakértő, szakértőintézet kapta meg ezeket a terveket, véleményezte, végül pedig a KDNP javaslatát az Igazságügyi Minisztérium öntötte végső formába az ottani egyeztetések legvégén. Tizenegy európai ország mintája szolgált már példaként ennek a javaslatnak a kialakításához. Azt mondhatjuk, hogy nyilván a kontinentális modellhez közelebb álló javaslat fog a parlament asztalára kerülni napokon belül, de mégsem tár sítható egyik országéhoz sem, a francia vagy a német modellhez, bár ezekhez áll közelebb. (11.40) Ugyanakkor figyelemmel kellett lenni, főleg a bevezetés ütemezésénél, hogy Magyarországon egy különleges adósságszerkezet van. Az elmúlt évek devizahitelesme ntőcsomagjai már kiiktatták az árfolyamingadozás miatti veszélyt a devizahitelesprobléma orvoslásaként. Tehát ezzel már az adósoknak nem kell szembenézniük. De ettől függetlenül még mindig vannak olyan családok, akik, bár tudják fizetni a tartozásaik egy részét, hiszen van jövedelmük, van valamekkora vagyonuk, de az adósságaik olyan mértékben megnövekedtek, hogy ezt a fajta mértékű törlesztőrészletet már nem tudnák kifizetni. Ők a célközönsége, ők az a kör, akiken igazán segíteni tud a családi csődvédelem , akik maguk a hitel visszafizetéséhez valamekkora erővel rendelkeznek, de nem akkorával, mint amit a hitelezők, közműszolgáltatók, telefontársaságok, bankok, áruhitelt nyújtók összességében követelnek tőlük.
