Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 19. kedd (74. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL (Fidesz):
3475 Tizenegy ország példája is mutatja, hogy lehet olyan konstrukciót létrehozni, amelyik mind az adósok, mind a hitelezők számára előnyt jelent; egy olyan helyzetet, amikor senki sem fizet rá, hanem mindenki az előnyét élvezi annak, hogy a felek ezen az eljáráson végigmennek. Fontos, hogy önkéntes az eljá rásban való részvétel, tehát maga az adós döntheti el, hogy kérie a vizsgálatát annak, hogy beléphete a rendszerbe, ő döntheti el, hogy továbbviszi ezt utána a tárgyalásos eljárási szakaszban, majd pedig utána léphet bírósági szakaszba. Utána, ha megvan már az egyezség, megtörtént a felek között, vagy pedig a bíróság tárgyaláson kívüli döntésével jegyzőkönyvbe foglalja az ítéletérvényű határozatot, utána viszont már ez mindenkire nézve kötelező, ezt végre kell hajtani. A bevezetés kapcsán frakcióvezető úr is utalt arra, hogy pontosan azért, hogy a bíróságokon az ügyteher arányosabban oszlódjék el, ezért az első ütemben a leginkább kritikus helyzetben lévők számára tud segíteni ez a törvényjavaslat, azok számára, akiknél már felmondták a jelzáloghitelszerz ődésüket, egy olyan ingatlanban laknak, amely az egyetlen ingatlanuk, ők maguk is benne vannak, hozzátartozóik, önmaguk eltartására nem képes családtagjaik is ebben az ingatlanban élnek adott esetben, és a végrehajtás veszélye már ott van, hiszen a felmond ott szerződés után akár már el is indult a végrehajtási eljárás egyikmásik előkészítő cselekménye, de még árverésre, értékesítésre nem került az ingatlan. Ők azok, akik az első időszakban bejelentkezhetnek ebbe a védelembe, majd hogyha ez az időszak lezár ult, utána nyílik ki mindenki más számára is a családi csődvédelem lehetősége. De fontos, hogy akik a legnehezebb helyzetben vannak, ők legyenek az elsők, akikkel az állami hivatalok, a tárgyalásos eljárásban a fő hitelezők, majd pedig végső sorban a bírós ágok tudnak foglalkozni, és rajtuk tudnak segíteni. Ahogy ez már el is hangzott, három szakaszra bontható az eljárás menete. Az első a belépési kritérium vizsgálata. Fontos, hogy a kétszeres eladósodottsági limitet vizsgáljá k, amelyet frakcióvezető úr részletesen kifejtett, illetőleg azt, hogy senki se visszaélésre használja ezt a lehetőséget, hanem valóban azoknak nyújtson segítséget, akik tényleg maguk is törekednek arra, hogy kikerüljenek ebből a problémából, de az erejüke t felülmúlja a törlesztőrészlet. Ezt követi a tárgyalási szakasz, amely bíróságon és államigazgatáson valamelyest kívül zajlik; majd pedig a bírósági szakasz, hogyha ez nem eredményes. Ahhoz, hogy mindenki kellő komolysággal álljon ehhez, ezért nyilvánvaló an kvázi az igazmondási kötelezettség többszörösen is alá van támasztva az eljárás folyamán, hiszen aki valótlan állításokat tesz, és ezáltal becsapja a tárgyalási feleket, az ellen a kényszerintézkedések folytathatók, illetőleg létrejön a magáncsőd bűncse lekmény is azoknak, akik jelentős mértékben megtévesztik a feleket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Völner Pál képviselő úr, Fidesz: „Az adócsökkentés költségvetése tovább mérsékli a magyar családok terheit” címmel. Tessék, parancsoljon! DR. VÖLNER PÁL ( Fidesz ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt években a magyar gazdaságban lezárult a válságkezelés, megvalósult a stabilizác ió, és elindulhattunk a stabil növekedés útján. Közös céljaink eléréséhez és a gazdasági felzárkózás biztosításához szükség van az európai uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedésre. A gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés érdekében fel kell haszná lnunk a költségvetés többletforrásait és az európai uniós forrásokat. Az adócsökkentés költségvetése a polgári Magyarország megteremtésének legfontosabb alaptartópillére. Örömteli, hogy a kormány továbbra is elkötelezett a pénzügyi stabilitás megőrzése és a gazdasági növekedés ösztönzése mellett. A 2016os költségvetés 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel és 2 százalékos költségvetési hiánnyal számol. Változatlan cél az államadósság további csökkentése, az államadósságmutató a tervek szerint 73,3 százaléko s GDParányos szintre csökken.
