Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 20. péntek (47. szám) - Magyarországnak nincs szüksége megélhetési bevándorlókra című politikai vita - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
336 Tehát közös megoldásokban kell gondolkodni. Akkor viszont meg kell figyelni, meg kell vizsgálni azt, hogy vannake európai válaszok erre a problémára. A kérdésfeltevés valamennyire talán csak megtörtént, még az is hibásan, de a válaszok teljes mérté kben hiányoznak. Ha meghallgatták az Európai Bizottság elnökjelöltjeinek vitáját, amelyben a bevándorlás is fontos kérdésként megjelent, és az illegális bevándorlás kezelése, ott a legtöbb jelölt azt az elfogadhatatlan választ adta, hogy úgy lehet az illeg ális bevándorlás ellen küzdeni, hogy legalizálni kell azt. Értik? Ha mondjuk, túl sok az emberölés Magyarországon, akkor a Btk.ból vegyük ki a tényállást, és akkor nem ütközik a Btk.ba. De attól még a száma nem fog változni, sőt nőni fog. Na, ilyen válas zai vannak az Európai Uniónak. Nagyon szeretném, ha a magyar kormány is hatékonyabb álláspontot foglalna el, amikor Európaszinten kell válaszokat találni ezekre a kérdésekre. Márpedig az biztos, hogy elő fognak jönni ezek a témák, mert a nyugati országoka t egyre inkább érinti a probléma, és az ottani választópolgárok is rá fogják kényszeríteni bizony a saját kormányaikat, még ha nem is akartak foglalkozni ezzel a témával, hogy bizonybizony vegyék elő, és hatékony megoldásokat találjanak erre. Azok a liber ális, vagy magukat liberálisnak valló, vagy akármilyen oldalhoz tartozó pártok, amelyek erről nem vesznek tudomást, el fognak tűnni az európai süllyesztőben, és alig fognak szavazatokat kapni. Ebben egészen bizonyosak vagyunk. (A jegyzői székben Földi Lász lót dr. Szűcs Lajos váltja fel.) Azt se felejtsük el, ahogy Z. Kárpát képviselőtársaim is elmondta, hogy sokszor a többség jogai kerülnek háttérbe. Amikor a Magyar Országgyűlésben törvényeket alkotunk, és vitát folytatunk, akkor ne feledkezzünk meg azokról az emberekről, akik szenvednek a bevándorlástól, és akik a közbiztonság romlásaként élik meg azt, hogy nagyon sokan visszaélnek a menekültstátussal. Hiszen ahogy elmondtam, a kilenctizedük nem kapja meg végül is, és csak azért nyújtják be, ahogy addig is az előnyeit élvezhessék, ez mindenképpen azt jelenti, hogy addig is visszaélnek ezekkel a jogokkal, valamiféle választ kell adni. De Svájcban is oly mértékű a probléma, hogy ott is egy népszavazáson ennek korlátozása mellett döntöttek, és további lépések i s várhatóak. Ott egyébként évi 80 ezer pluszban van a bevándorláskivándorlás mérlege, tehát 80 ezer fő vándorol be évente Svájcba, és ezt nem bírja a svájci lakosság, nem bírja a svájci gazdaság, és az emberek nem szeretnék azt, hogy 2030 év múlva az a S vájc, amit ma ismernek, teljes mértékben eltűnjön. Azt hiszem, ez minden szempontból érthető a svájci lakosok szempontjából. Egyébként, ha az interneten valaki látta, pont Svájcban történt meg, hogy egy vidéki befogadóállomáson szerették volna kitenni a be vándorlókat, akik fel voltak háborodva, hogy vidéken kell kiszállniuk, mert ők egy nagyvárosra, egy pezsgő, nyüzsgő nagyvárosra gondoltak, és nem voltak hajlandóak leszállni a buszról. Ha valakit nagyon üldöznek, akkor nem hiszem, hogy az a legnagyobb prob lémája, hogy vidéken vagy egy nyüzsgő nagyvárosban kell eltölteni a napjait. Az is egy érdekes kérdés, hogy amíg Európában a munkanélküliség magas, a fiatalok körében meg extrém magas, addig arról beszélnek az Európai Unió vezetői, hogy majd a munkahelyek betöltése miatt szükség lesz a bevándorlásra, hiszen a demográfiai helyzet tragikus. Érezzük, hogy ebben mekkora ellentmondás van. Ha munkahelyek vannak, és munkaerőigény van az Európai Unióban, akkor mért nem tudják ezt a fiatal munkavállalók betölteni, a kik nagymértékben, egyes országokban akár 3040 százalékban is munkanélküliek? Másrészről, ha 2030 éves távlatban gondolkodunk, akkor talán a demográfiai helyzeten kellene változatni és nem azon gondolkodni, hogy ezeket az Európán kívüli embertömegeket ho gyan csábítsuk arra, hogy itt telepedjenek le. Fontos alapvetés, hogy mit tartunk Európának, mik az alapjai az európai létnek. Mi a római jogot, a görög gondolkodást és a keresztény erkölcsöt tartjuk annak a meghatározó három elemnek, ami Európát összetart ja. És ha ehhez nem fogunk ragaszkodni bármi áron, akkor Európa nem az lesz, amit ma és ezer éven keresztül Európának gondoltunk. Nagyon is érdemes azokat a statisztikákat is megnézni, amelyek a magyar sajtóban is megjelentek, például Svédországban a 4 szá zaléknyi bevándorló követi el a bűncselekmények 77 százalékát. Azért ezek elég komoly számok. És miután a
