Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 12. kedd (72. szám) - A Koreai Interparlamentáris Unió delegációjának köszöntése - Egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
3317 DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről : Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egy es büntető jogszabályok módosításáról szóló, az Igazságügyi Minisztérium által előterjesztett T/4643. számú törvényjavaslat Országgyűlés általi elfogadása által egyértelműbbé válna a büntetéskiszabás szabálya az erőszakos és többszörös visszaeső bűnelkövet ők vonatkozásában. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat szerint fogolyszökésnek minősülne az úgynevezett reintegrációs őrizet szabályainak megsértése, amely reintegrációs őrizet a büntetésvégrehajtásban nemrég került bevezetésre. De mit is jelent a reintegrációs őrizet? Azt, hogy ezzel a büntetési nemmel érintett, jogerősen elítélt bűnelkövetők a lakóhelyükön töltik le a szabadságvesztés büntetésük hátralévő részét, legfeljebb 6 hónapot, amit a törvényi feltételek fennállása esetén a büntetésvégr ehajtási bíró engedélyezhet. A büntetésvégrehajtási bíró határozatba foglalja a jogerősen elítélt bűnelkövetőkre vonatkozó magatartási szabályokat, meghatározza az elítélt tartózkodási helyét, továbbá mozgási területét is. A büntetésvégrehajtá s ezen új módjának a biztonságát a folyamatos ellenőrzés, továbbá a jogerősen elítélt bűnelkövető végtagjára helyezett távfelügyeleti eszköz alkalmazása biztosítja. A fentiek értelmében a fogolyszökés törvényi tényállása kiszélesítésre kerül, vagyis fogoly szökést követ el az is, aki a reintegrációs őrizet során a számára kijelölt lakást és az ahhoz tartozó bekerített helyet a reintegrációs őrizet szabályainak megsértésével abból a célból hagyja el, hogy a büntetésvégrehajtás alól kivonja magát. Tisztelt Hö lgyeim és Uraim! A joggyakorlatban jelentős problémát okozott a különös, a többszörös és az erőszakos többszörös visszaesőkre, valamint a bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezéseknek halmazati büntetés kiszabásának szabályaival történő eg yidejű alkalmazása. A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a büntetés kiszabása során először azt kell értékelni, hogy a halmazatban levő bűncselekményt különös, többszörös, erőszakos többszörös visszaesőként vagy bűnszervezetben követtéke el, és a ha lmazati büntetést csak ezen értékelés elvégzése után, az így már felemelt büntetési tétel alapulvételével kell kiszabni. A törvényjavaslat a fenti jogszabályi ütközések feloldása érdekében megteremti annak lehetőségét, hogy a felfüggesztett szabadságveszté s ítélet esetén lehetőség legyen az előzetes bírósági mentesítés mellett az utólagos bírósági mentesítésre is. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A szabálysértésekről, szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. tö rvény 177. § (6) bekezdése szerint értékegybefoglalásnak van helye, ha az elkövető egyenként 50 ezer forintot el nem érő értékre, illetve ekkora összegű kárt, vagyoni hátrányt okozva követ el lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, orgazdaságot, csalá st, szándékos rongálást, hűtlen kezelést. A törvényjavaslat rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan is, hogy amennyiben az értékegybefoglalás eredményeképpen az összesített elkövetési érték meghaladná a bűncselekményi értékhatárt, úgy akkor a cselekmények már ne a szabálysértési eljárás, hanem kifejezetten a büntetőeljárás szabályai szerint legyenek elbírálandók. Korrupciós bűncselekményeknél tipikus elkövetési magatartásokból adódóan kiemelkedően magas a látencia. A törvényjavaslat a látencia csökkentése érdekében befolyás vásárlása, befolyással üzérkedés tekintetében is megteremti a korlátlan enyhítés lehetőségét, így valamennyi ilyen korrupciós bűncselekménynél egységesen biztosítva lesz a fenti megoldás. A törvényjavaslat magát a büntetőeljárást is több szempontból módosítja, amelyek főként az alábbiak: a törvényjavaslat az ügyészi nyomozás kötelező esetköreivel kapcsolatban módosításokat tartalmaz, kibővítve az elektronikus kapcsolattartás formáit. A törvényjavaslat szerint az előzetes letartóztatásra v onatkozó indítványt megalapozó iratokat a vádemelést megelőzően nemcsak kényszerintézkedés elrendelésekor, hanem a meghosszabbításakor is a terhelt és a védő rendelkezésére kell bocsátani, abban az esetben, ha az előzetes letartóztatás meghosszabbítására i rányuló indítvány a meghosszabbítás okaként új körülményre hivatkozik.
