Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 12. kedd (72. szám) - A Koreai Interparlamentáris Unió delegációjának köszöntése - Egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3311 A javaslat meghatározza a vallási részlegre helyezés feltételeit, illetve az ilyen elhelyezés megszünte tésének az esetköreit. A gyakorlatban többször előfordul, hogy a rendőrség elfogatóparancs alapján elfogott elzárásra ítéltet, szabálysértési elzárással sújtott elkövetőt szándékozik az elzárás vagy szabálysértési elzárás letöltésére hivatali munkaidőn kív ül bvintézetbe előállítani vagy elővezetni, ez azonban meghiúsul, mert a bvintézet a jelzett személyeket a jelenlegi szabályozás szerint hivatali időn kívül nem fogadhatja be. A törvényjavaslat orvosolja ezt a problémát. Ugyancsak a gyakorlat részéről érkező visszajelzések alapján megállapítható, hogy olykor nehézséget okoz a kódex azon rendelkezése, amely szerint a bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig az előzetes letartóztatás végrehajtása vonatko zásában az ügyész gyakorolja a rendelkezési jogot. A tapasztalatok alapján egyes esetekben célszerű lenne e jogot a nyomozó hatóságra átruházni. A javaslat e lehetőséget is megteremti. A törvényjavaslat az elítéltek tartáshoz való hozzájárulásával kapcsola tos változtatásokat hajt végre. Az oktatásban való részvétel iránti motivációt korlátozza annak előírása, hogy az ösztöndíjból a tartáshoz hozzá kell járulnia a fiatalkorúnak, éppen ezért a javaslat kimondja, hogy a fiatalkorú a tartására fordított költség ekhez csak akkor köteles hozzájárulni, ha munkáltatásban vesz részt vagy rendszeres pénzellátással rendelkezik. A tartáshoz való hozzájárulás elszámolása esetén problémát okoz, hogy a fogva tartottak egy része nem 8 órában, hanem részmunkaidőben dolgozik, ezért a jogbiztonság érdekében az alapmunkadíjat és a tartási költséghez való hozzájárulás összegének csökkentését törvényi szinten kell rendezni. A javaslat által előirányzott, technikai szempontú, illetve az egységes jogértelmezést segítő egyéb módosítás okat terjedelmi korlátok miatt nem részletezném. E helyütt csak annyit kívánok megjegyezni, hogy e javítások a jogalkalmazók bevonásával, a gyakorlati igények maximális kielégítése céljából kerültek kidolgozásra. Végül: a törvényjavaslat egyéb törvényeken is végrehajt kisebb korrekciókat. A jogszabályok koherenciájának biztosítása érdekében módosítja a javaslat a büntetésvégrehajtási szervezetről szóló törvényt, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényt. A Btk. korrupciós bű ncselekményekkel foglalkozó rendelkezéseinek módosítása tette indokolttá a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsoló törvénymódosításokról szóló törvényben, továbbá az Európai Unió t agállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényben szereplő hivatkozások pontosítását. A szabálysértési jogsegélyről szóló törvény mellékleteinek módosítását részben a szabálysértésekről szóló törvény időközben bekövetkező változásai, részbe n pedig az az igény indokolta, hogy a szabálysértési jogsegély a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése szabálysértés, valamint az iparjogvédelmi jogok megsértése szabálysértés tekintetében is alkalmazható legyen. Tekintettel arra, hogy a javaslat megvalósítja az értékegybefoglalás átfogó büntetőjogi szabályozását, szükségessé vált a szabálysértésekről szóló törvény egyes tényállásainak az értékegybefoglalást elrendelő szabállyal való kiegészítése is. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képvi selőtársaim! A főbb módosítások rövid bemutatása alapján reményeim szerint az önök számára is láthatóvá vált, hogy a gyakorlat részéről érkező visszajelzések alapján megalkotott törvényjavaslat a jogalkalmazók munkáját hatékonyan képes segíteni. A javaslat ban tervezett változtatások - szolgálják azok akár a belső joganyag koherenciáját, fejlődését vagy akár a nemzetközi jognak való megfelelést, esetleg a szigorítást - egytől egyig fontos szerepet játszanak abban, hogy a büntetőjogi rendszerünk eredményesebb en, gyorsabban és egységesebben tudjon működni. Tekintettel arra, hogy a jogszabályok, különösen pedig a nagyobb terjedelmű kódexek előnyei és hátrányai, esetleges hiányosságai csak a hatálybalépés utáni gyakorlati tapasztalatok fényében
