Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 12. kedd (72. szám) - A Koreai Interparlamentáris Unió delegációjának köszöntése - Egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - VIGH LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3312 vizsgálhatók, az i gazságszolgáltatás részvevőinek észrevételeit a jogalkotónak mindig figyelemmel kell kísérnie. Jelen törvényjavaslat számos rendelkezése ezen észrevételek megvitatásának és az érintettekkel történő közös munkának az eredménye. Emellett hasonlóan széles kör ű konzultációt követően kerültek be a javaslatba az új jogintézményekkel, így elsősorban a reintegrációs őrizettel összefüggő rendelkezések, továbbá a nemzetközi kötelezettségeink teljesítését szolgáló szabályok is. A nyitóbeszédem elején kiemelt törekvése k a jogrendszer gördülékenyebb működését szolgálják, e célok pedig csak a törvényjavaslat elfogadása útján érhetők el. Ezért kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Elnök úr, köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. Ezek első körében a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Vigh László képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Paran csoljon, képviselő úr! VIGH LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány május elején nyújtotta be a most tárgyalt javaslatot, amely az egyes büntető jogú tárgyú törvények módosításáról szól. Az Országgyűlés 2012. június 25ei ülésnapján elfogadta a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényt, azaz az új Btk.t, amely 2013. július elején az 1978. évi IV. törvény helyébe lépett. A Btk., bár nem s arkalatos törvény, súlyát, jelentőségét tekintve az egyik legnagyobb horderejű norma, amelynek újraszabályozása szervesen illeszkedik abba a jogalkotási folyamatba, amely az Alaptörvény elfogadását követően a sarkalatos és a kódexjellegű törvényeken át a j ogrendszer legfontosabb elemeinek felülvizsgálatát jelentette. Az új Btk. megalkotásával azonban ezen a jogterületen nem fejeződhetett be a kodifikációs munka, mivel az annak hatálybalépése óta eltelt időszak számos törvény módosítását teszi szükségessé. A z önök előtt lévő törvényjavaslat azokat a törvénymódosításokat tartalmazza, amelyeket az új büntetőkódex hatálybalépése óta a joggyakorlatban felmerült problémák tesznek szükségessé. Ezek elsődlegesen büntető tárgyú jogszabályok, azonban egyéb tárgykört s zabályozó törvények is nagy számban tartalmaznak büntető anyagi jogi rendelkezésre való utalást. Most rátérnék a részletekre, először is a Btk.n belüli módosító javaslatokra. A joggyakorlatban problémát okozott a különös, a többszörös és az erőszakos több szörös visszaesőkre, valamint a bűnszövetkezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezéseknek - Btk. 8990. §a - a halmazati büntetés kiszabásának szabályaival történő egyidejű alkalmazása. A javaslat egyértelművé teszi, hogy a büntetés kiszabása során először azt kell értékelni, hogy a halmazatban lévő bűncselekményt különös, többszörös, erőszakos többszörös visszaesőként vagy bűnszövetkezetben követték el, és a halmazati büntetés csak ezen értékelés elvégzése után, az így már felmerült büntetési tétel eket alapul véve kell kiszabni. A következő problémakör a felfüggesztett szabadságvesztéssel kapcsolatban merült fel. A felfüggesztett szabadságvesztés esetében a bírósági mentesítés szabályozása a Be. és a Btk. szövegezését összevetve nem teljesen koheren s. E probléma megoldása érdekében a javaslat megteremti annak jogszabályi hátterét, hogy a felfüggesztett szabadságvesztés esetén is lehetőség legyen az előzetes bírósági mentesítés mellett az utólagos bírósági mentesítésre is. (13.10) A javaslat következő módosítási szándéka a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény szerinti értékegybefoglalás témakörre terjed ki. Erre tekintettel értékegybefoglalásnak van helye, ha az elk övető egyenként 50
