Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 12. kedd (72. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba vételéről - A 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikke szerinti megfeleltetési nemperes eljárásról, valamint egyes igazságügyi tárgyú törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3286 Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan törvény áll előttünk, amely a meg változott európai helyzetre tekintettel próbálja szabályozni azokat a jogviszonyokat, amelyek tagállami szinten talán nem történtek meg megfelelően az elmúlt időszakban. Megváltozott Európa, és megváltoztak az európai emberek is, és ez nagy kényszert jelen t ránk, Magyarországra, illetve sok negatív dolgot is hozott, hiszen tudjuk, hogy ma Magyarország egyik legnagyobb problémája az, hogy közel 600 ezer ember ment ki ebből az országból külföldi munkavállalás céljából, és ezeknek az embereknek egy jó része ne m is fog hazajönni, ott fog új hazát találni, de ha ők még haza is jönnek esetleg nyugdíjas korukra, az ő gyermekeik, leszármazottaik már, akik ott járnak iskolába, akik ott szerzik meg az identitástudatukat, akik ott fognak felnőni, az a nyelv lesz az, am elyet majd a barátaikkal fognak beszélni, már oda fogja őket kötni, nem pedig Magyarországhoz fogja kötni őket. A 600 ezer rettenetesen nagy szám. Most jelent meg a Tárki legújabb felmérése, amely azt mutatja ki, hogy aki még itt van Magyarországon, aki mé g itt maradt ebben az országban, azoknak is a 10 százaléka, tehát minden tizedik ember Magyarországon kívül képzeli el a jövőjét. Elsősorban Angliába, Németországba, Ausztriába akarnak kimenni dolgozni az emberek, ott képzelik el a családjuk jövőjét, ott k épzelik el a saját jövőjüket. Nagyon szomorúak ezek a számok, és nagyon szomorúak ezek a tények. Eszembe jutnak József Attila Hazám című versének szavai, amikor arról beszél a költő, hogy kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk. Bizony, az egy nagyon sötét történelmi kor volt, és ha azt nézzük, hogy József Attila mikor élt, miről is ír, mely korszakról ír, nos, arról a korszakról ír, amikor még NagyMagyarország volt, amikor még 23 millió lakosa volt ennek az országnak, és ha arányaiban megnézzük azt a másfél millió embert, akkor rájövünk, hogy a mai szám pontosan ugyanakkora arányaiban. Tehát arányaiban ugyanannyi ember tántorgott ki külföldre, mint József Attila Hazám című versében. De miért mondtam én ezt el ezzel kapcsolatban? Azért mondtam el ezze l a törvénnyel kapcsolatban, mert kiköltözik ez a rengeteg ember, 600 ezer, aztán 1 millió, és ki tudja, hogy hol áll meg, új családi kapcsolatok keletkeznek, új rokoni kapcsolatok kötődnek, s mindez magával hozza azt, hogy amikor majd odakerülnek idővel é s korban, hogy elhaláloznak, akkor bizony az öröklési problémák fel fognak vetődni a kinti rokoni kapcsolatokkal és az ott megszerzett ingóságokkal, ingatlanokkal kapcsolatban. Vajon melyik jog fog rá vonatkozni, vajon ki fog örökölni? Vajon az angol jogsz abályokat, a brit jogszabályokat vagy a magyar jogszabályokat kell majd ezekben az esetekben alkalmazni? E tekintetben is a megváltozott körülményekre való tekintettel nagyon jó az, hogy bejön egy olyan új törvény, amelyben ezt megpróbáljuk egységesíteni, és megpróbálunk egy olyan szabályrendszert kitalálni, amivel gyakorlatilag egész Európa területén vagy szinte egész Európa területén ezek a szabályok egységesülnek, és nagyjából tisztában lehet azzal mindenki, hogy milyen országban, milyen ingatlanok és in góságok után milyen jogszabályokat kell alkalmazni, és azokat viszonylag gördülékenyen. (11.00) Nyilván nem az a cél, ami régen is adott esetben előfordult, hogy meghalt Kanadában valakinek egy rokona, és 510 évet kellett várni, hogy a hagyatéki eljárást lefolytassák, és a hagyatéki eljárás során majd valamikor pénzhez jutott, és azt sem tudta, milyen formában, főleg a szocializmus időszakában. Ez a jogszabály viszonylag egyszerűsíti, egységesíti ezt, az eljárási rendjét is megállapítja, és az eljárási idő kre is tekintettel lesz a jogszabály alkalmazása. Tehát ezért jó ennek bevezetése. Ezzel kapcsolatban született meg a 650/2012. számú európai uniós rendelet, amely 2012. július 4től lépett hatályba. Ez alapvetően szabályozza az Európai Unió területén az örökléssel kapcsolatos problémákat. Ennek a 31. cikke az, amin a mai jogszabályi javaslat alapul. Mi is ennek a lényege? Tulajdonképpen ez egy mondatba férne bele, ha az Igazságügyi Minisztérium nem egy salátatörvényként terjesztette volna elő ezt a jo gszabályt. Ahogy az előttem felszólaló ellenzéki
