Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 12. kedd (72. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba vételéről - A 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikke szerinti megfeleltetési nemperes eljárásról, valamint egyes igazságügyi tárgyú törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3287 képviselő is elmondta, egyszerűen nem értjük, hogy egy ilyen jogszabályhoz miért kell bekeverni egyéb, ide nem tartozó más jogszabálytervezeteket is. Salátatörvényként behozni semmiféleképpen sem tartjuk ild omosnak. De miért is jó az egységesítés? Azért jó az egységesítés, mert a dologi jogszabályok az Európai Unióban nem felelnek meg következetesen egymásnak, amit egyegy országban alkalmaznak. És ha egyegy dologi jog nem ugyanazt jelenti Magyarországon, mi nt például NagyBritanniában, akkor Magyarországon probléma lesz, ha Magyarországon kell érvényesíteni valakinek az örökléshez való jogát. Mi lesz ezzel a probléma? Ha egy olyan dologi jogi szabály alapján kellene bejegyezni például a magyar ingatlannyilvá ntartásba valakinek, egy örökösnek a jogát, amit a jogszabály nem ismer, abban az esetben például a földhivatal nem tudja az ingatlannyilvántartásban keresztülvinni ezt a változást, mert az ingatlannyilvántartásról szóló törvényben ilyen rendelkezés nincs, aminek alapján be lehetne jegyezni az ingatlannyilvántartásba. Erre vonatkozik elsősorban a szabályozás lényege, hogy ebben az esetben egy olyan megfeleltetési eljárást kell Magyarországon lefolytatni, amely során a jogalkalmazó szervek meg fogják azt viz sgálni, hogy adott külföldi dologi joghoz mely magyar jogintézmény áll a legközelebb, melyik az a dologi jogi szabály, amelyik erre ráhúzható, és adott esetben a földhivatal majd ezt fogja bejegyezni. No de nyilván a földhivatal nincs abban a helyzetben, h ogy ezt önmagától eldöntse és megállapítsa; mert, bár nyilván kitűnő dolgozók, köztisztviselők dolgoznak ott, de mégsem az ő hatáskörük, hogy egy ilyen jogi problémát megoldjanak. Van erre egy elhivatottabb szerv, nem véletlenül az Igazságügyi Minisztérium az EU tanácsi rendelet alapján a hatáskört úgy állapította meg, hogy erre vonatkozóan a bíróságnak mint a jogban lejáratosabb magyarországi szervnek legyen meg a hatásköre, és a bíróság legyen az, amelyik ebben az esetben eljárhat. Tehát a hatáskör helyes en van a bíróságokhoz telepítve. A másik kérdés, ami itt szabályozva van, a bíróságok illetékessége. Az illetékesség is egyértelmű, nagyon helyes az, hogy egy bíróságot jelöl ki illetékesség szempontjából a jogalkotó, ez pedig a Budai Központi Kerületi Bír óság. És mivel jogorvoslati rendszer az Alaptörvény alapján mindenkit megillet, ebben az esetben is van lehetőség jogorvoslatra a Fővárosi Törvényszék irányában. Tehát ez a döntés is helyes és egyértelmű. Azt is látnunk kell, hogy az egész eljárás a kérelm ező kérelmére indul meg. Itt nagyon érdekes, hogy ki lenne a kérelmező. Logikusnak eleve az tűnne, hogy az örökös, aki az öröklés szempontjából leginkább érdekelt legyen a kérelmező. De nagyon helyesen itt a kérelmező maga az alapfokon eljáró intézmény, kö zigazgatási szervezet lesz, amelyhez az örökléssel kapcsolatos kérelmet beterjesztették. Amint az előző példában említettem, amikor az örökösödéssel kapcsolatban bejegyzett jogról van szó az ingatlannyilvántartásban, akkor maga a földhivatal lesz a kérelme ző. És nagyon helyesen azt mondja a jogszabály, hogy amikor a kérelmet a kérelmező benyújtja, akkor tájékoztatni kell az öröklési ügyben érintetteket ennek megindításáról. Én itt egy módosítást javasolnék is az Igazságügyi Minisztériumnak, illetve be is ny újtjuk ezt a módosítást. Ennek az lenne a lényege, hogy ne csak annak tényéről tájékoztassák, hogy a kérelmet beterjesztették a bíróságról, hanem a kérelem egy példányát közvetlenül küldjék meg az örökösödési ügyben érintettnek is, hogy ő is tisztában legy en azzal, mi az a kérelem, amit benyújtottak. Hiszen kvázi beavatkozó lesz ebben a perben, még ha ezt nem is ismeri el a nemperes eljárásban a jogszabály, hogy beavatkozóként részt vehetne az eljárásban. De mégis még ennél több vagy ugyanilyen jogosultságg al fog rendelkezni, hiszen a jogorvoslati eljárásban már a jogorvoslatot előterjesztheti maga az örökös is, az öröklésben érintett is. Ezért is lenne fontos, hogy ez a módosítás bekerüljön. Tehát már önmagában a kérelmet is meg kellene küldeni egyidejűleg az eljárás megindításával az érintetteknek. Ezt javaslom megfontolásra. Az, hogy kizárólag okiratok alapján döntsön, helyes, hiszen egy gyors eljárásról van szó, amelynek határideje is szigorú. 60 napos határidő van erre meghatározva. A 60 nap elfogadható, emberi határidő, hiszen ilyen rövid idő alatt az örökösödési ügyek nem mentek eddig keresztül,
