Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 11. hétfő (71. szám) - Az energiahatékonyságról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - B. NAGY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: - ELNÖK: - HISZÉKENY DEZSŐ, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
3239 Az energiahatékonyságról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája Most soron következik az energiahatékonyságról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája . Az előterjesztés T/4285. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. A Gazdasági bizottság mint kijelölt bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatát T/4285/6. számon, jelentését pedig T /4285/7. számon megkapták. A Fenntartható fejlődés bizottsága - mint vitához kapcsolódó bizottság - részletes vitáról szóló jelentését T/4285/5. számon kapták kézhez. A Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata T/4285/9. számon, összegző jelent ése pedig T/4285/10. számon a honlapon elérhető. Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontja, valamint a megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor. Erre összesen 15 perc áll rendelkezésre. Megadom a szót B. Nagy Lászlónak, a bizottság előadójának. B. NAGY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Törvényalkotási bizottság 2015. május 7i ülésén megtá rgyalta az energiahatékonyságról szóló T/4285. számú törvényjavaslatot. A Gazdasági bizottság 44 pontos módosító indítványát a bizottság megtárgyalta. A 40. pont, azaz a sarkalatos záradék kivételével a háttéranyagot 24 igen szavazattal, 7 nem ellenében és 2 tartózkodás mellett elfogadta. A Törvényalkotási bizottság ezenfelül saját módosító indítványt fogalmazott meg, melyet a bizottság 24 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadott. Jelen törvényjavaslat tekintetében a kormány két d olgot tartott szem előtt. Egyrészt, hogy azokat a jogszabályi kereteket ültesse át a törvénybe, amelyeket az Európai Unió kötelező elemként szerepeltet, tehát elfogadja az irányelv átültetését, másrészt hogy megfelelő keretet teremtsen a gazdasági fejlődés nek, nem determinálva annak a szabályozottságát és nem egyedileg, egy elemre szabályozva, hanem egy keretben szabályozza. A cél az volt, hogy sem a kis- és középvállalkozási szektort, sem a nagyüzemi szektort, sem pedig a lakosságot ne sújtsuk többletteher rel, viszont azok a kötelezettségek, amelyeket mind a 2020as, mind a 2030as kitekintéssel az Európai Unióban mi is elfogadtunk és végre kívánunk hajtani, bekerüljenek a javaslatba. Véleményünk szerint a törvénybe ezek a tényezők bekerültek. Maga az előte rjesztés alkalmas arra, hogy egy keretet biztosítson Magyarország számára az energiahatékonyság növelésére és a 2020ig számunkra kitűzött cél elérésére. Így a bizottság az összegző módosító javaslatot 24 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 2 tartózkodással elfogadta. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK : Most a kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, maximum 7 perces időkeretben. Megadom a szót Hiszékeny Dezsőnek, jegyző úrnak. HISZÉKENY DEZSŐ, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi v éleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Törvényalkotási bizottság ülésén kisebbségi véleményként az fogalmazódott meg, ha röviden, két szóban szeretném összefoglalni, hogy a törvényjavaslat elkésett és kevés; megfog almazódott még, hogy kicsit bátortalan is. Kezdjük azzal, amit elsőnek mondtam, ez pedig az, hogy a törvényjavaslat elkésett. Ennek az oka pedig az, hogy Magyarországot úgynevezett jogharmonizációs kötelezettség terhelte ebben a kérdéskörben. Ugyanakkor ez a határidő 2014 júniusában lejárt. Közel egy évvel vagyunk a lejárati határidőt követően. Ez egyébként rányomta az előterjesztő, a kormány magatartására is a bélyegét. Ez pontosan azt jelenti, hogy ha ezt az egy esztendőt, amivel túlléptük a megengedett h atáridőt, valódi érdemi munkára használta volna fel a kormány, akkor, azt
