Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 11. hétfő (71. szám) - Az energiahatékonyságról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - BENCSIK JÁNOS, a Fenntartható fejlődés bizottságának előadója:
3240 gondolom, hogy ennél érdemibb és jól használható döntési szituációt alakíthatott volna ki itt az Országgyűlés számára. Azért kevés, mert nem alakított ki a kormány ilyen szituációt a z Országgyűlés számára. Bár Európa több országában ezt a határidőt sikerült tartani és érdemi javaslatokat is sikerült megfogalmazni, úgy tűnik, hogy a Törvényalkotási bizottság ülésén a kisebbség számára ez nem így jelent meg. Ami megfogalmazódott még, az , hogy Európában sok ország számára az egy felismert törvényszerűség volt, hogy amiről ma döntünk, az a jövő számára jelent majd esetleg kiutat. Az életminőség tekintetében tudunk megfogalmazni olyat, ami az energiaháztartás tekintetében mindannyiunk szám ára nagyon fontos. Kisebbségi véleményként fogalmazódott meg az, hogy amit választott a kormány ebben az ügyben, az egy rossz megoldás. Azt a megoldást választotta, hogy gyakorlatilag nem az Országgyűlésben dőlnek el az érdemi kérdések, hanem egy olyan meg oldást választottak, ami gyakorlatilag azt eredményezi, hogy szinte minden érdemi kérdésben az Országgyűlés a kormány számára ad felhatalmazást arra, hogy döntsön az energiaháztartással, az energiahatékonysággal kapcsolatos kérdésekben. Összességében talá n az fogalmazható meg, hogy ez egy üres váz, amit elfogadni tervez az Országgyűlés. Gyakorlatilag minden egyes kérdésben a kormánynak lesz lehetősége arra, hogy döntsön. Talán ennél jobb és eredményesebb lett volna az, ha meg tudunk fogalmazni különböző na gyon fontos - megújuló energiával és egyéb energiával, felhasználással összefüggő kérdésben - olyan kérdéseket, amelyekben az Országgyűlés dönthetne, és annak a végrehajtását bízná rá a kormányra. Azt gondolom, hogy ez a klasszikus felállás, és ez lehetne egy klasszikus megoldás. Megfogalmazódott az, hogy ez a törvényjavaslat így gyakorlatilag nem más, mint egy alibi törvény, ezzel meg kívánunk felelni annak, hogy a jogharmonizációs kötelezettségünknek eleget tettünk, ugyanakkor, ha a gyakorlatban vizsgálju k ezt, akkor gyakorlatilag ez nem is történt meg, hiszen ezt követően kerülnek majd sorra azok a döntések, amelyek ezzel a kérdéskörrel összefüggenek. Tehát az a megfogalmazás, hogy egy alibi törvény, erre az elfogadandó vázra vonatkozik. (18.20) Ugyanakko r elhangzott még az is, hogy azért Magyarországon léteznek ezzel kapcsolatban, az energiafelhasználással, energiahatékonysággal kapcsolatban jó és eredményes lépések. A baj az, hogy ez nem kormányzati szinten jelenik meg, hanem inkább az önkormányzatoknál. Itt a mai ülésen is hallhattunk például a miskolci példáról, ahol a távfűtést egészen újszerű geotermikus energiával próbálják megoldani, ami lényegesen környezetbarátabb és olcsóbb is, mint a ma használt energiák, vagy fogalmazhatnék úgy is, hogy a budap esti kerületekben is van olyan példa, amelyet lehetne használni, ott is önkormányzati döntés született, például a XIII. kerületben az ország első jelentősebb nagyságú passzívháza. Ezek lettek volna azok a gondolatkörök vagy kérdéskörök, amelyeket vártunk v olna, hogy megjelennek a törvényjavaslatban - ezek nem jelentek meg. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az előterjesztőt, kíváne felszólalni. (Szabó Zsolt: Nem.) Jelzi, hogy nem. Tisztelt Ország gyűlés! A kijelölt Gazdasági bizottság előadót nem állított. Most megadom a szót Bencsik Jánosnak, a vitához kapcsolódó Fenntartható fejlődés bizottsága előadójának. BENCSIK JÁNOS, a Fenntartható fejlődés bizottságának előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Fenntartható fejlődés bizottsága vitához kapcsolódó bizottságként a 2015. április 21ei ülésén lefolytatta az energiahatékonyságról szóló T/4285. számú törvényjavaslat részletes vitáját, és megállapította, hogy a határozati ház szabály 44. §
