Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 20. péntek (47. szám) - Magyarországnak nincs szüksége megélhetési bevándorlókra című politikai vita - ELNÖK: - DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz):
321 Szeretném f elhívni a figyelmet arra, hogy az Európai Unióban van egy olyan alapjog, ami lehetővé teszi, hogy az európai uniós polgárok szabadon eldöntsék, hogy az Európai Unió milyen területén laknak. Ezek nem kivándorlók és nem bevándorlók, mint ahogyan ezt tetszett ek mondani Harangozó úrtól Szabó Timeáig. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Szeretném még egyszer felhívni a figyelmet arra, hogy vegyék észre, az Európai Uniónak az az alapjoga, hogy bármelyik európai polgár eldöntheti, hogy hol kíván élni, dolgoz ni, tanulni szabadon, nem keverendő össze azzal, hogy egyébként az Európai Unióba például a magyar határon több tízezren kérnek menekültstátust. Önök ezt folyamatosan összekeverik. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nem értik.) Biztos nem értik ezt a fogalmat , de ezek nem kivándorlók, nem bevándorlók, európai polgárok. Az egészen megdöbbentő volt, hogy az ’56os események kapcsán a magyar politikai menekülthullámot pont az MSZP szónoka hangsúlyozta, elfeledkezve arról, hogy pont az önök jogelődjétől menekültek azok az emberek egy háborús országból, ami azért vált háborús országgá, mert az önök jogelődjei behívták a szovjet hadsereget az országba. (Kunhalmi Ágnes: Önök miatt mennyien mentek ki öt év alatt? Mennyien hagyták el az országot?) Ezt összekeverni a mos tani menekülthullámmal, felháborító! (Kunhalmi Ágnes: Beszéljétek meg Putyinnal! Szovjetek vagytok, ez az igazság, bolsevikok! - Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Minthogy nem kért most egyetlen más képviselő sem szót két perc ben, folytatjuk, illetve megkezdjük az előre bejelentett felszólalók hozzászólásait. Elsőként megadom a szót Mátrai Márta képviselő asszonynak, a Fidesz képviselőjének. Parancsoljon! Kérem, hogy hallgassák a felszólaló képviselőt. Tessék! DR. MÁTRAI MÁRTA ( Fidesz ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ma olyan napirendi pontot tárgyalunk, amelyről sajnos egyértelműen jót nem tudunk mondani. Szomorú tény az, ha valakinek el kell menekülnie a szülőföldjéről, elkeserítő, ha nem tud megéln i a hazájában, és az sem könnyű, ha ismeretlen szokású embereknek kell kényszerből más népek között letelepedni, annak minden nehézségével. Nincsen ebben a történetben egyetlen felemelő mozzanat sem, mégis foglalkozni kell vele, mert ebben a bizonytalan vi lággazdasági és politikai időszakban a társadalomban nyugtalanságot vált ki, és súlyosan érinti hétköznapi életünket. Ezért nekünk politikusoknak feladatunk, hogy megismerjük a társadalom és egymás nézeteit, beszéljünk a lehetséges megoldásokról és próbálj uk előre látni a lehetséges következményeket. Az előre megjósolható, hogy nem mindenben értünk egyet, de a felelős gondolkodás és az egyenes beszéd itt az egyetlen megoldás. A bevándorlás kérdéséről minden aktuálpolitikai haszonszerzés nélkül, az egymást m egérteni képes emberek komolyságával és felelősségével kell szólnunk. A bevándorlás kezelésének kérdései ugyan a jövőre vonatkoznak, de válaszaink csak a múlt tapasztalataiból és a jelen tudásából táplálkozhatnak. A polgári kormány az Alaptörvényben is rög zítette Magyarország erkölcsi alapelveit, eszerint „védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit”. Ezért is javasolta a FideszKDNPfrakciószövetség a közös gondolkodást a nemzet jövőjét érintő, de európai szinten is nyugtalanító aktuális problé máról. A bevándorlás Európában nem valami új keletű probléma, csak a látásunk és hallásunk nem akarta felfogni annak valódi jelentőségét. Ebben a témakörben tehát távol kell tartani magunkat az idegenellenesség méltatlan gondolkodásmódjától, és közben fele lős politikusként kell viselkednünk, értve és érezve ennek minden veszélyét. Kerülni kell a dogmatikus közhelyek felsorolását, mert azzal nem tisztul sem az egymás, sem a helyzet megértésére irányuló képességünk. Milyen elveken és gyakorlati szükségszerűsé geken nyugszik ma Európában a bevándorlás lehetősége? - tehetjük fel a kérdést. A jövevények befogadása az európai társadalmi elvek
