Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 4. hétfő (70. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK:
3140 egyedül nevelte fel három gyermekét. Má r fiatal korában pásztorként kellett dolgoznia. Eleinte a helyi plébános tanítgatta, később a tandíjhoz szükséges pénzt nyomorúságos körülmények között saját maga kereste meg. 1835 és ’41 között végezte teológiai tanulmányait, ezt követően pappá szentelték . Az oratórium animálására Don Bosco megalapította a Vidámság Társaságát azzal a szándékkal, hogy olyan játékokat szervezzenek, beszélgetéseket folytassanak, könyveket olvassanak, amelyek mindenki örömére szolgálnak. Három fő szabályuk volt: kerülni minden olyan beszédet és tettet, ami nem való a jó keresztényhez, eleget tenni az iskolai és vallási kötelességeknek, vidámnak lenni. 1842 februárjában húsz, ’46 márciusában már négyszáz fiú tanult nála. Az órákat eleinte a szabad ég alatt, Torino környékén sétá lva tartották, majd amikor 1844 őszén Boscót a prostitúciótól fenyegetett leányok menedékének káplánjává nevezték ki, felettese két termet biztosított céljaira. Később e termeket kápolnává alakították át. Munkája folytatására többször is akadályok hárultak , kitartását, amellyel küzdött, betegesnek minősítették. A termeket elvették tőle, így Bosco lakásokat bérelt, és ott folytatta a fiúk nevelését. Édesanyja is csatlakozott hozzá, és életének utolsó tíz évében az első szaléziánus gyermekotthonban dolgozott. Utóbb a városi hatóságok is felismerték Don Bosco kezdeményezésének fontosságát. Azt írta egy művének elején: „Két jelentős dolog van, amellyel az ördög megtéveszti a fiatalokat, hogy eltérítse őket az erényektől. Az első az, hogy hagyja, hogy azt higgyék , hogy az, aki az Úr szolgálatában áll, annak szomorú az élete, és messze nem szól minden a mókáról és örömről. Nem így van, kedves fiatalok. (15.20) Meg akarom nektek tanítani a keresztény életnek egy olyan módszerét, ami egyszerre vidám és boldog, igazi élvezetet, igazi örömöket hordoz. Pontosan ez a célja ennek a füzetnek - írja : szolgálni az Urat, és mindig vidámnak lenni.” Don Bosco zenész volt és vallásos énekek szerzője is, különösen szolgálatainak első éveiben. Tudott hegedülni és orgonálni is tan ult. Nagyon hitt a zene nevelő értékében. „Egy szalézi ház zene nélkül olyan, mint egy test lélek nélkül” - szokta mondani. Ilyen értelemben a választókörzetemben működő szaléziak is Don Bosco legendás mondásának méltó örökösei, hiszen a III. kerületi szal ézi házak is, ha tetszik, mindig zenétől, boldogságtól, vidámságtól hangosak. Sokoldalúságára jellemző, hogy kielégítse a legszegényebbek tudásvágyát, még egy komédiát is írt a metrikus rendszerről, hogy azok, akik még nem használták a gyakorlatban, megért sék az új mértékrendszert. Jellemző az is, hogy 1884ben a torinói világkiállításon nyomdai műhelye hatékonyság terén második díjat nyert; és az is jellemző, hogy ő ezt nem érezte sikernek, mert első díjat remélt. IX. Piusz pápa támogatta és irányította Do n Boscót a szalézi rend megalapításában. Ő ajánlotta neki, hogy nevezze el társaságnak, lépést tartva a korral; hogy tegyenek fogadalmat, de ne ünnepélyes keretek között. Továbbá egyszerű öltözéket javasolt, lelkiekben pedig hatékony, de nem túl bonyolult gyakorlatokat. A pápasága alatt jóváhagyta a Szalézi Társaságot és szervezeteit, a Segítő Szűz Mária Leányai Intézményét és a Szalézi Munkatársak Egyesületét, amelynek első tagjai között volt ő maga is. Tisztelt Ház! Lassan 200 éve született Bosco Szent Já nos, és azt gondolom, hogy mind a szalézi rend, amely választókörzetemben, a III. kerületben, mind pedig Bosco Szent János példája mindenképpen előttünk lehet abban, hogy a nehéz szociális helyzetben lévő embereket, a gyermekeket fel kell karolni, és ez a felkarolás lesz az, ami kimozdítja őket ebből a helyzetből. Támogató és nem elutasító kezet kell feléjük nyújtani. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK :