Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 4. hétfő (70. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - PÓCS JÁNOS (Fidesz):
3137 mértékben hat év alatt meg tudja szerezni azt a nyelvvizsgát, amire a felsőoktatási stratégia szerint 2020tól szüksége lesz. A feliratos filmekkel kapcsolatban megjegyezném, hogy az nemcsak elképzelése volt az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségnek, hanem valamekkora előrel épés történt is az IKSZ javaslatára az elmúlt négy évben, de nyilvánvalóan szeretnénk, hogyha minél több ilyen lenne, és adott esetben minél több film eredeti nyelven, angolul is hallgatható lenne feliratokkal. Ha valaki külföldi tévécsatornákat lát, akár külföldön nézi, akár máshogyan, akkor láthatja, hogy sokkal több olyan film van, amelyik angolul beszél, és közben az adott állam nyelvén feliratozzák, ezzel is segítve a nyelvtanulást vagy a motivációt a fiatalok terén. Ami még a motiváció szempontjából f ontos és az új Nemzeti alaptantervben, más szakanyagokban is szerepel, az a korosztálynak megfelelő módszerrel történő motiváció és nyelvoktatás. Ezen túlmenően a nyelvtanárképzésben már alapanyag a kommunikatív nyelvtanítás módszertana, vagyis hogy minél többet beszéltessék életszerű helyzetekben a diákokat. Az iskolákban a nyelvtanulást támogató környezetnek nagyon fontos része, hogy nyelvi versenyeket szervezzenek, színjátszó szakkörökkel, csereprogramokkal vagy nyári táborokkal szintén lehet ösztönözni a fiatalokat a minél hatékonyabb nyelvtanulásra. Fontos hangsúlyozni, hogy világosan meghatározott céljaink vannak a középfokú oktatás befejezésekor az elvárt nyelvi tudásszintről. A közelmúltban történt változtatás alapján a Nemzeti alaptanterv az idegen nyelvi tudás minimumszintjét a középfokú oktatás befejezésére a közös európai referenciakeret B1 szintjéhez igazította, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló kormányrendelet módosítása pedig már tartalmazza az idegen nyelvi szint B1re emelését, így tehát érettségi előtt legalább B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a cél. Az előbb felsorolt eszközökön túl igyekszünk minden iskolatípusra, minden régióra a fokozatosság elve mentén további segítséget nyújtani, hiszen azt hiszem, ez mindenkin ek közös célja. Ahány nyelv, annyi ember, mondja is a magyar közmondás. Szeretnénk mindenkit, akinek erre készsége, indíttatása van, olyan nyelvi képzésben részesíteni ezekkel az újításokkal, ezekkel a modernizációkkal, amelyeket az előbb felsoroltam, hogy tényleg a kellő európai nyelvtudással mindenki rendelkezzen, aki azt meg akarja szerezni. Köszönöm szépen. (Dr. Nagy István tapsol.) ELNÖK : Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend utáni felszólalá sra jelentkezett Pócs János képviselő, Fideszképviselőcsoport: „Ünnepel a Jászság” címmel. Megadom a szót ötperces időkeretben. Parancsoljon, képviselő úr! (Pócs János feltűzi a mikrofonját.) Képviselő úr, a technikai időt beváltom. PÓCS JÁNOS ( Fidesz ): K öszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Ma ünnepel a Jászság. Ünnepel, mert a Magyar Országgyűlés mint a magyar történelem egy fontos pillanatát jelölte meg, amikor 2014. február 4én május 6át, a redemptiós diploma aláírásának napját egyhangú határozattal jász történelmi emléknappá nyilvánította. A redemptio kötelez. Május 6án a legtöbb jász településen iskoláinkban tanítási szüneti nap van abban az értelemben, hogy az iskolákban megemlékező előadásokat, ünnepi programokat tartanak. A jászok, a kunok génj eikben hordozzák, kimondatlanul is képviselik, hogy a szabadságunknak és a függetlenségünknek soha többé nem lehet ára, mert annak értéke van. A Jászkunság koronabirtok volt, és a magyar Szent Korona tulajdonát képezte. A török hódoltság idején hármas szor ításban éltek a jászok: sarcolták a törökök, adózni kellett a magyar királynak és Erdély is igényt tartott a javainkra. Ebben az időszakban a jászkun kerületek területén jelentős népességváltozás történt, sokan elvándoroltak. A török hódoltság alóli felsza badulás után idegenek költöztek a területre, majd I. Lipót nem tekintette többé érvényesnek a korábbi jászkun kiváltságokat, és 1702ben 500 ezer rajnai aranyforintért zálogba adta a Német Lovagrendnek a Jászságot.
