Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 4. hétfő (70. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
3138 1745. május 6án Mária Terézia aláírta a redemptióról szóló diplomát, majd visszaállította a szabad jászok és kunok örökös kiváltságait, azaz a szabad tisztviselő- és lelkészválasztást, a pallosjogot, a révtől, a vámoktól, a földesúri szolgáltatásoktól való mentességet. Tisztelt Országgyűlés! Sok an keresik ma is a választ arra, ha egy nép történelme során elveszíti őshazáját és nyelvét, miként őrzi meg mégis önmagát. A jászok neve hallatán napjainkban sokan mindenekelőtt a szabadságra gondolnak, hiszen méltán híres az önmaguk szabadságát 1745ben pénzért megváltó jászok redemptiója, amely alátámasztja, hogy a szabadság soha nem pénzből, hanem mindig hitből lesz. (15.10) Fontos, hogy a XXI. században is képesek legyünk saját kezünkbe venni és bölcsen alakítani sorsunkat, mivel senki nem fog megválta ni bennünket önmagunk helyett, magunkban és egymásban bízhatunk, mert a történelem mindig ismétli önmagát. Az őseink, a nagyszüleink, a szüleink hagyatéka, hogy soha ne feledjük el, ők mit tettek értünk, mit adtak át az utánunk jövőknek. Amikor járjuk a vi déket és csodáljuk, hogy a településeken milyen gyönyörű templomokat építettek az őseink önerőből, kétkezi munkával, akkor elgondolkodtató: vajon ma is megtennénk ugyanezt? Jászkun őseink 270 évvel ezelőtt nemcsak templomokat építettek áldozatos munkával, önmaguktól, családjuktól elvéve Magyarország teljes költségvetésének megfelelő összeget gyűjtöttek össze nem maguknak, hanem az utódaiknak, a jövőjüknek, nekünk. Mikor Lipót császár a Német Lovagrendnek eladta a jászok jogait és szabadságát, őseink már akk or azt vallották, hogy nem a hatalomnak van igazsága, hanem az igazságnak van hatalma, és a saját igazságukat, szabadságukat, jogaikat és függetlenségüket 270 évvel ezelőtt visszavásárolták 575 900 rajnai forintért, ami akkor Magyarország költségvetése vol t. Ha feltesszük magunknak a kérdést, hogy vajon ma a magyarok, a jászok, a kunok össze tudnake fogni, akkor azt mondjuk, igen. Redemptio volt a maga módján ’89ben, amikor a hatalomnak merte valaki azt mondani, hogy „Ruszkik, haza!”; amikor Brüsszelben v olt, aki felállt és azt mondta, „Megvédem a hazámat”. Ma már nem rajnai forintot kellett összekuporgatni, de összekuporgattuk, és visszafizettük az IMFhitelt, és nem vettünk fel helyette újat. A politika annak idején Alsó- és FelsőJászságra osztotta a té rséget, ma már egységes a Jászság. Talán a jászkun redemptio adta a példát, az erőt ahhoz, hogy ha kell, Moszkvával, ha kell, Brüsszellel, ha kell, Amerikával szemben olykor meg kell védeni a magyarok érdekét. A redemptio 270 éve azt üzeni: a múltból erőt meríthetünk. Az ott élők számára a Jászság nemcsak egy szülőhely, de sors is; az összetartozás ékes példája, és évente másmás településeken megszervezzük a jász világtalálkozót. Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelet a Jászságnak! (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A technikai időkeretet beszámítottam képviselő úrnál. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Nagy István államtitkár úrnak, aki a kormány nevében kíván reagálni az elhangzottakra. Parancsoljon, államtit kár úr! DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! Köszönöm, hogy felszólalásával lehetőséget teremtett a Jászság és az összmagyarság egy jeles történelmi eseményének felelev enítésére. Ahogy ön is említette, redemptio, azaz megváltás szóval jelölik a magyar történelemben a jászkun kerület önmegváltását. A kerülethez tartozó egyes települések 1745ben pénzért szerezték vissza a török háborúk után elvesztett korábbi kiváltságaik at. Lipót király a területen a folytonos harcok miatt bekövetkezett népességátrendeződésre hivatkozással nem tekintette többé érvényesnek a korábbi jászkun kiváltságokat, és 1702ben 500 ezer rajnai aranyforintért zálogba adta a Német Lovagrendnek a Jászs ágot, a Kiskunságot és a Nagykunságot.
