Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 4. hétfő (70. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - KULCSÁR GERGELY (Jobbik):
3131 Na de nézzük ezt a három területet, a három lehetőséget! Az első állítás arról szól, hogy a munkavállalók védelme érdekében nem lehet kevesebb munkabérért foglalkozt atni a munkavállalót, mint a KSH által a tárgyévet megelőző évben kimutatott létminimum. Államtitkár úr itt már intézett egy kirohanást ma délelőtt e tárgyban, de a lényeg ebben a mondatban benne van. Nem lehet azt csinálni, hogy embereket kevesebbért fogl alkoztatnak, mint amennyiért a mindennapi életük feltételeit meg tudják teremteni, amelyben benne van a fogyasztás, az öltözködés, a lakhatás, és ennél kevesebbet keresnek. Ezt hívják egyébként dolgozói szegénységnek, amikor valaki nyolc órát dolgozik, és az önök áldásos tevékenységének, illetve gazdaságpolitikájának eredményeként még ezt a létminimumfeltételt sem kaphatja meg, és önök eközben pedig azt hangoztatják, hogy Svédország és Finnország az a mérce, amit önök meg tudtak haladni. Elfogadhatatlan az , hogy milliók kevesebbet dolgoznak mindezért. Éppen ezért kezdeményezzük ennek a módosítását, azaz a minimálbér értéke érje el a létminimum értékét fokozatosan. És ez abban az esetben is így van, ha tudjuk azt, hogy vállalkozásoknak ehhez kedvezményeket k ell biztosítani az adórendszeren belül, és az ehhez szükséges lépésekre, a hogyanra is tudok tanácsot adni önöknek, ha erre szükségük van. (14.40) A második része pedig az, hogy a munkavállalóknak joga van a munkaszerződésükben meghatározott munkabérhez, h ogy ne járhassanak úgy, mint az önök kivitelezőinek alvállalkozóinál dolgozók, hogy egyébként a munkát elvégezték, jár nekik a fizetés, csak pont nem jut, mert a vállalkozások valami másra költötték el. Igenis, azzal a felelősséggel kell szembenézni, hogy a megdolgozott munka után járó munkabért a vállalkozásnak ki kell fizetni, az ehhez szükséges szabályokat önöknek meg kell hozni. A harmadik tétel pedig az, hogy biztosítani kell a létfeltételhez szükséges szolgáltatásokat a víz és az áram tekintetében, am elyek a minimális feltételeket minden egyes család számára biztosítják. Ezt az önök rezsihazugsága nem tudta megteremteni, éppen ezért e tárgyban igazságot kell tenni, és biztosítani kell a családoknak az ehhez szükséges feltételeket. Legyen szó a vízellát ás minimumfeltételeiről, hogy főzni és inni tudjon a család, és nem elzáratni, mint ahogy önök azt Ózdon tetették. És e mellett a víz mellett pedig az elektromos energia ellátása is szükséges, hogy egyébként főzni is tudjon a család. Szóval, tisztelt kormá nypárti képviselő urak, vegyék a bátorságot, és a következő évi költségvetésükben is foglalkozzanak már ezzel! Mi ezt kezdeményezni fogjuk. Köszönöm szépen a figyelmüket. ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend utáni felszóla lásra jelentkezett Kulcsár Gergely képviselő úr, Jobbikképviselőcsoport: „Százmilliós képlopás Debrecenben, felelősök nélkül” címmel. Megadom a szót a képviselő úrnak. KULCSÁR GERGELY ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Há z! Debrecen kulturális életének voltak érdekes fejezetei az elmúlt több mint másfél évtizedben, amióta fideszes politikusok vezetik a várost, elég, ha csak a Latinovits Színházról esik szó. Debrecenben mindenki tudja, sőt országos hír volt belőle, hogy 200 8ra ígérték ennek a működését, fel is építettek egy betonmonstrumot Debrecen legnagyobb plázájának szomszédságában, ezzel egybeépítve, majd 2010ben Kósa Lajos azt az ígéretet tette, hogy 2012ben már előadások lesznek a Latinovits Színházban. Ehelyett a mai napig üresen kong az épület, több mint négymilliárd forintot költöttek rá a debreceni adófizetők pénzéből, és évente őrzésére és fűtésére is évi hatmillió forintot költenek. Amellett, hogy szégyen, hogy megcsúfolták ezzel Latinovits Zoltán, a Színészki rály nevét, az adófizetők pénzét dobták ki az ablakon; egyelőre úgy tűnik, hisz 2015ben nincs változás ez ügyben.