Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 28. kedd (68. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba vételéről - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosítá... - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2820 munkaerőpiac nem csupán speciális, hanem széles igényeit elégíti ki. Mindezt olyan leendő munkavállalók képzésével, akik a változó körülmények között is megállják a helyüket, alkalmazkodnak a munkaerőpiac változásaihoz. Félreért és ne essék, a kamaráknak fontos szerepük van. Az ő feladatuk szakmai, érdekképviseleti jellegű, és ez nem tévesztendő össze az oktatáspolitikára gyakorolt kizárólagos befolyással. Ha már képzésről beszelünk, a kamaráknak nem a szakképzés, hanem a felnőttk épzés területén lenne keresnivalójuk, fontos lenne őket bekapcsolni a kormányzati munka partnereiként. Ők látják ugyanis a gazdaság azonnali igényeit. Ha valahol azonnali igény mutatkozik, akkor ezt a szakmunkásigényt leghatékonyabban és leggyorsabban a fe lnőttképzés tudja kielégíteni. Ez akkor lehetséges, ha az élethossziglan tartó tanulás, az átképezhetőség, az önálló tanulás képessége valóban elsajátítható. A problémák a szakiskolákban jelentkeznek, de nem ott keletkeznek. Illúzió a jelenlegi nyolcosztál yos általános iskolára épülő szakképzés sikerességét elvárni. További súlyos kérdés, hogy egy ilyen alapfokú képzés után a szinte kizárólag a szakmára koncentráló szakiskola érettségi nélkül sikeres lehet. Alapkompetenciák, alapkészségek hiányában a szakké pzés zsákutca lesz, ahogy ma sajnos az több tízezer, általános iskolából kikerülő diák számára. Tehát minőségi szakképzésre lenne szükség. A sikeres szakképzés alapja a sikeres általános iskolai képzés. A magyar oktatási rendszer a világ egyik legigazságta lanabb oktatási rendszere még ma is, hiszen az iskolarendszer az otthonról hozott hátrányokat nemhogy kiegyenlítené, de meg növeli is. A lakóhely vagy a szülők társadalmianyagi helyzete komoly mértekben határozza meg a gyerekek iskolai teljesítményét és e lőmenetelét. Ráadásul a magyar általános iskola rendkívül rosszul teljesít a készségek és kompetenciák fejlesztésében. Ez 2010 előtt is így volt, de a 2010 utáni változások csak fokozták a problémákat. Óriási szükség lenne az általános iskolai képzés refor mjára. Megjegyezzük, a példaként hivatkozott Németországban is egy erős, 9 évfolyamos alapképzés után kerülnek a szakképző iskolákba a diákok. Ebben a helyzetben tehát nem az a megoldás, amit 2011ben elhatároztak, hogy legyen a szakiskolai képzés 4 helyet t 3 éves. Az is súlyos hiba, hogy a közismereti tárgyakat radikálisan lecsökkentették, gyakorlatilag kilenc közismereti tantárgyra jut heti 6 óra. Aki már az általános iskolában sem tudott vagy tud jól teljesíteni, kérdés, hogy vele mi lesz, ha heti 6 óráb an fog tanulni magyart, matematikát, történelmet, földrajzot, fizikát, kémiát, biológiát, informatikát, idegen nyelvet. Ezen alapvető közismereticivilizációs ismeretek nélkül nem lehet sikeres a szakmai képzés sem. Aki nem tud írniolvasni, szöveget érten i, az nem tud szakmát sem tanulni. Aki nem tudja használni az alapvető matematikai műveleteket, abból például nem lehet jó asztalos sem. Továbbá, a mai világban, aki ma asztalos, az holnap már lehet, hogy nem lesz az. A világ óriásit változott, a gazdaság folyamatosan átalakul, a ma érvényes tudás holnapra elavulttá válhat, ezért rugalmasságra, alkalmazkodóképességre van szükség. A szakképzésnek az is dolga, hogy ezekre a változásokra felkészítsen, aki olyan helyzetbe került, az könnyen át tudja magát képez ni. Hasonlóképp, hogy egy munkahelyen valaki megmaradhasson, önálló és csoportos munkavégzésre, munkafegyelemre és fejlett szociális, kommunikációs kompetenciákra is szükség van. A közismereti tárgyak, civilizációs ismeretek és a készségek fejlesztése nélk ül ez nem fog menni. Az erős alapképzés és érettségi megszerzése tehát alapvető fontosságú. Csak azután beszélhetünk duális képzésről, ha ezek a feltételek fennállnak. A duális képzéssel önmagában semmi probléma: az elméleti és gyakorlati képzés összekapcs olása valóban segíti a fiatalok gyakorlati tudáshoz jutását, a valódi munkafolyamatok megismerését. A probléma az, hogy csak a szükséges alapkészségekkel, kompetenciákkal rendelkező fiatalokra lehet építeni a gyakorlati képzést. Az nem működik, amit 2012 s zeptemberétől bevezettek, hogy már 9. évfolyamtól lehet kötni tanulószerződést a szakiskolai képzésben. 14 éves gyerekek kerültek ki így a vállalatokhoz,
