Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 28. kedd (68. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba vételéről - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosítá... - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2821 nemhogy szakmai, de alapvető ismeretek, készségek nélkül. A duális képzés bevezetésének ez a módja nem járható út, egyszerűen a magyar duális képzés feltételei még nem állnak rendelkezésre. Ha nem a nagyvállalatokról beszélünk, mint a nagyobb autógyárak, amelyek ma szinte egyedüliként képesek ilyen tanműhelyeket fenntartani, hanem magyar kis- és középválla lkozásokról, akkor mindenképp azt lehet mondani, hogy Magyarország még nagyon messze van attól, hogy rájuk építsen egy sikeres duális képzési modellt. A kis- és középvállalatoknál nincsenek meg a személyi és tárgyi feltételei a gyakorlati oktatásnak, nem v életlen, hogy alig 4 százalékuk vállal ilyen képzést. Nincs meg az ehhez szükséges személyi állománya, és nincs meg az eszközparkja sem. Egy kis- és középvállalkozás ma a túlélésért küzd, nem tud és nem is akar azzal foglalkozni, hogy tanoncokat fogadjon. A kormány mégis annak ellenére erőlteti a vállalati gyakornoki képzést, hogy ennek ma - a legnagyobb termelő vállalatokat leszámítva - nincs realitása. Jól felszerelt iskolai tanműhelyekre lenne inkább szükség, arra, hogy a tanulók kapjanak általános gyako rlati képzést, ahelyett, hogy részfeladatokra képeznék őket. A javaslat szintén téves kiindulópontja, hogy kevés a szakmunkás, ezért növelni kell a számukat. Előrebocsátom, az LMP szerint nem a szakmunkások számát kell növelni, hanem a képzés minőségén kel l javítani. Rendszeresen halljuk azt Czomba államtitkár úrtól is, hogy jelenleg hiány van képzett szakmunkásból, és valóban, legutóbb a német cégek is arra panaszkodtak, hogy nagy probléma a képzett munkaerő hiánya. Ebből vonja le a kormány azt a következt etést, hogy akkor több szakmunkásra van szükség. Holott, ha megnézzük a munkanélküliek összetételét, azt látni, hogy százezerre tehető a szakmunkás végzettségű munkanélküliek száma - nem kis szám. Szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkezők tömegei vannak munka nélkül, vagy dolgoznak képzettséget nem igénylő munkakörben. Az ország nagy részén a pályakezdő szakmunkások egy részét sem várja semmilyen munkahelyi kínálat a szakmájában. Az, hogy az országban egyszerre van jelen a szakmunkáshiány és a szakmunkás munka nélküliek magas száma, azt mutatja, hogy nem mennyiségi, hanem minőségi szakmunkáshiány van. Azaz nem több szakmunkásra lenne szükség, hanem minőségi képzésre. (12.50) Nem a képzés minőségében keresi a problémát a kormá ny akkor sem, amikor arról beszél, hogy növelni kell a hiányszakmákat tanulók számát. Az, hogy hiányszakma, nehezen értelmezhető. Lehetetlen gazdasági prognózisok, munkaerőpiaci előrejelzések alapján 46 évre előre megjósolni, hogy melyik szakemberből menn yire lesz szükség, miből lesz hiány. Ez lehetetlen. Ráadásul nem igaz az, hogy a hiányszakmát tanulók könnyebben helyezkednek el. Az ország nagy részén a hiányszakmákban képzettek sem tudnak elhelyezkedni, bérelőnyük nincs, munkaerőpiaci esélyeik azonosak a többiekével. Nem a hiányszakma növeli az elhelyezkedési esélyt, hanem a szaktudás minősége. Az iskolafenntartás kérdésére is ki kell térni. Az elmúlt években az oktatás területén lezajlott központosítócentralizáló politika a szakképző intézményeket sem kímélte. Az önkormányzatok, települések elvesztették iskoláikat. A szakképző intézmények mind fenntartásukban, mind pedig - bizonyos speciális intézmények kivételével - működtetésükben is átkerültek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz. Korábban Mag yarországon volt Európa egyik legszélsőségesebben decentralizált, széttagolt iskolarendszere, de az államosítással sikerült átesni a ló másik oldalára. Lényegében visszatértünk a szocializmus megoldásához, amikor mindent egy központból akartak irányítani. Az a modell azonban, hogy mindent a Szalay utcából, illetve a KLIK központjából diktálnak, elbukott. Az elmúlt időszakban folyamatosan derültek ki a működési problémák, ami napi szinten nehezítette az oktatástnevelést. A KLIK eddigi működése egyértelmű ku darc, pazarolja a forrásokat, lassítja és bonyolítja az ügyintézést, nem megoldja, hanem generálja a problémákat. A KLIK kapcsán talán belátják a hibákat, és lazítanak a görcsös központosításon, de kérdés, hogy mi lesz a szakképző intézményekkel. A jelenle gi tervezet szerint egy új szakképző intézményi
