Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 28. kedd (68. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba vételéről - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosítá... - ELNÖK: - DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirend pont előadója:
2795 álláskereső bolti eladó van, miközben 16ot keresnek. És tudnék még számos ilyen vagy ehhez hasonló pr oblémát. Tehát magyarul, ha nem vagyunk képesek a következő években a munkaerőpiac igényeihez igazítani a szakképzést… - és nemcsak papíron, hanem ténylegesen is, hiszen papíron sok esetben alkalmasak voltunk mi már, csak a papír nem fedte azt a tartalmat, amit a munkaerőpiac egyébként igényelt volna egyegy végzős hallgatótól. Az elmúlt kormányzati ciklusban megkezdődött ez a folyamat, 2012től gyakorlatilag a duális képzés rendszere megindult Magyarországon, nem teljes mértékben, hanem bizonyos területeke n, és ezt szélesítjük itt az elmúlt években. Nem véletlen az, hogy a duális rendszerű képzést erősítjük, hiszen a dualitás egyértelműen arról szól, hogy már az iskolaévek alatt az elméleti képzés mellett azokat a szakmai tapasztalatokat, gyakorlati ismeret eket is elsajátítsák a fiatalok, bármilyen szakmáról legyen is szó, amit a végzés után azonnal, 24 órán belül kamatoztatni tudnak. Ez nem mindig volt így az elmúlt időszakban. Szeretném leszögezni, gyakran ért az a vád a korábbi időszakban is bennünket, ho gy de hát ezzel az új rendszerrel szakbarbárokat képezünk. Szó sincs róla! Semmiféle mértékben nem szeretnénk azt, hogyha a szakmai rész az általános műveltség kárára menne. Azonban azt gondolom, hogy helyén kell és helyén érdemes kezelni a dolgokat. A köz épfokú oktatásra nem lehet ráterhelni az alapfokú oktatásban meg nem szerzett ismeretek hiányát. A funkcionális analfabétákkal a középfokú oktatásban, legyen az szakközépiskola vagy szakiskola, nem lehet eredményeket elérni. Tehát az egyik fontos alappillé r, amiből mi kiindulunk, az, hogy olyanok lépnek be a középfokú oktatásba a következő években, akik tudnak és képesek azon a szinten szakmai és közismereti tárgyakat tanulni, amelyekre a középfoknak szüksége van. Ez így jól hangzik, de ez azt jelentené, ho gy ha a teljes rendszert át akarjuk alakítani, akkor az általános iskola első osztályában kellene kezdeni, 8 év múlva meg is jelenne az első évfolyam már középfokon. Nincs ennyi időnk erre. Tehát nekünk itt tudatosan és megfelelő léptékekkel kell haladnunk abba az irányba, hogy inkább kevesebbet markoljunk, de többet fogjunk. Azt gondolom, hogy ez az alapfok tekintetében lényeges, és ugyanúgy lényes, azt gondolom, a középfokú oktatás tekintetében is, mert azért szeretném fölhívni a figyelmet, hogy volt a ko rábbi években olyan, hogy 4 vagy akár 5 évig is tanultak szakiskolában, emlékezzünk rá, a 2000es évek időszakában. Mi történt? Kilencedikben, tizedikben 303540 százalékuk bukott ki a tanulóknak. Tehát önmagában az időfaktor nem old meg mindent. Tehát ha most panaszkodnak arra, hogy miért hoztuk le 3 évre a szakiskolai képzést, akkor nem az a kérdés, hogy 3 év, 4 év vagy 5 év, hanem milyen tartalommal van megtöltve. Azt gondolom, hogy ha az alapfokú oktatásból úgy kerülnek ki a fiatalok, ahogyan, akkor az a vita, hogy a közismeretek aránya a 3 év alatt szakiskolában egyharmad, 40 százalék, 60 százalék, kérdés, de kevésbé fajsúlyos kérdés. A kérdés az, hogy a végén olyan piacképes tudást tude adni, amely a munkaerőpiac számára és a fiatal számára is jól ke zelhető. Az a törvénytervezet, amely most előttünk van, négy fontos törvényt módosít, gyakorlatilag a szakképzési koncepció tartalmi elemeit hivatott rögzíteni. Tehát magyarul, a kormány néhány hónappal ezelőtt elfogadta a szakképzési koncepciót, most ezt lefordítjuk, és nagyon lényeges kérdés mindaz, amiről most beszélek vagy beszélünk, rossz jogszabályt jól nem lehet végrehajtani. Tehát ha az a jogszabály, amelyet mi most a parlament elé hoztunk, nem felel meg majd ezeknek a céloknak, elvárásoknak, akkor bizony komoly problémákat okozhat. Az én meggyőződésem az, hogy alapvetően az a törvénytervezet, amely előttünk van, ezeket a célokat fogja, méghozzá hűen fogja szolgálni. De menjünk akkor egy kicsit konkrétabban bele a dolgokba! Fontos dátumok vannak, 201 5. július 1je lesz az első olyan fontos dátum, amikor az állami iskolák jelentős része, közel 400 szakképző intézmény a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásába kerül. Ez már nem cél, ez már
