Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 28. kedd (68. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba vételéről - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosítá... - ELNÖK: - DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirend pont előadója:
2796 eszköz, ennek már az eszközoldalon van jelentősége. Összességé ben azt szeretnénk jelezni, hogy elsődlegesen a Nemzetgazdasági Minisztérium azt a feladatot látja ezzel kapcsolatban, hogy úgy kell a szakképző intézményeket működtetni, hogy azokat a specialitásokat, amelyek őket jellemzik… - tehát egy gimnáziumban, álta lános iskolában a napi élet kezelése jóval egyszerűbb, mint egy szakképző intézményben, hiszen itt alapanyagbeszerzéstől kezdve értékesítésen át számos olyan feladat van, amelyet kezelni kell, és azt érzékeljük, érzékeltük, hogy a korábbi időszakban nem s ikerült hatékonyan működni. (10.40) A mi egyik fő feladatunk az, hogy ezt a következő években hatékonyan tudjuk működtetni. Ehhez természetesen az intézményeknek is megfelelő szakmai, költségvetési, financiális és egyéb önállóságról kell gondoskodniukgond olkodniuk; mi ezt a fajta önállóságot szeretnénk a jogszabályokon keresztül megteremteni, illetve megadni. Az elnevezésekkel kapcsolatban fontos változások vannak, de nemcsak az elnevezésekben, hanem a tartalmi kérdésekben is. A mostani szakközépiskolákat a 201617es tanévtől szakgimnáziumoknak fogjuk nevezni, s nemcsak azért, hogy a feelingje más legyen, hanem a tartalmát tekintve is nagyon komoly változások lesznek. A gimnázium szó arra utal, hogy ugyanúgy érettségivel fog záródni, mint a normál, illetve az új szerint a főgimnáziumok. Itt szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét arra, hogy mivel nincs különbség a két érettségi között, ezért a kötelező érettségi tantárgyak óraszáma természetesen egy jottányival sem lesz kevesebb, mint a főgimnáziumokban. Ha valaki a szakközépiskolából egészségügyi ágon szeretne továbbtanulni, természetesen meglesz a lehetőség arra, hogy a biológia- és kémiaórához ne nyúljunk hozzá, mert fontos, hogy legalább olyan óraszámban tanulja, mint a főgimnazista. A mérnök számára fontos, hogy a fizikát és egyéb tantárgyakat olyan óraszámban tanulja, ami alkalmassá teszi őt arra, hogy a következő években ezt a szakmát megfelelő módon el tudja sajátítani. Egy másik nagyon fontos változás, hogy a negyedik év végén az érettségi mellé O KJs, állam által elismert, elsősorban 3as kódú - akik a szakmában benne vannak, tudják, hogy miről beszélek - bizonyítványt szeretnénk kézbe adni. Magyarul, az érettségi mellett szakmát is tud szerezni az, aki az új rendszer szerinti szakgimnáziumba fog járni. És természetesen meghagyjuk annak a lehetőségét is, hogy plusz egy évet ráfejelve technikus minősítést kapjon, illetve a gimnazisták esetében azt szeretnénk, hogy a négy évet plusz két évvel megfejelve a technikusi pálya számukra is nyitva legyen. A jelenlegi szakiskolák szakközépiskolává alakulnak, és itt sem csak elnevezésbeli problémáról van szó, hanem tartalmi kérdésekről. Három plusz kettes rendszerben gondolkodunk az új szisztéma szerint. Ez azt jelenti, hogy három év szakiskolai képzés után a tanuló megkapja a szakmunkásbizonyítványát, és mindenki számára lehetővé szeretnénk tenni, hogy plusz két évvel eljusson az érettségiig. Nyilván lesz olyan, aki nem így fog dönteni, de mindenkinek megadjuk erre a lehetőséget. Ez a fajta iskolatípus ennek az alapjait teremti meg. Azt gondolom, minden szempontból fontos az átjárhatóság kérdése. Ha valaki figyelmesen elolvassa a jogszabálytervezetet, azt láthatja, hogy alulról felfelé és felülről lefelé is átjárható a rendszer. Látjuk, tudjuk és érzékeljük, h ogy most nagyon sok 1618 év közötti regisztrált álláskeresőként tengleng a rendszerben, mindenféle szakmunkásbizonyítvány és szakmai ismeret nélkül. De a másik végén is nagyon sokszor tapasztaljuk, hogy valaki fél év, egy év múlva kiesik a főiskoláról, egyetemről, mert nem bírja. És hová esik? A nagy semmibe. Van egy érettségije, és onnantól kezdődően, ahogy az előbb említettem, egy sima érettségivel ma már nagyon nehéz a munkaerőpiacon elhelyezkedni. Tehát itt is szemléletbeli változást figyelhetünk meg . A Hídprogrammal kapcsolatban most csak annyit szeretnék jelezni, hogy a két évfolyamos szakképzési Hídprogramot a következő időszakban kicsit más módon ugyan, de szeretnénk fenntartani, mert úgy ítéljük meg, hogy erre szükség van.
