Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 28. kedd (68. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba vételéről - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosítá... - CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója:
2792 bármely szakiskolai, sza kközépiskolai korábbi tanuló számára is nyitott ez a lehetőség. Ilyen formában az új típusú szakközépiskola öt évfolyamossá válik a korábbi három évfolyamos helyett. (10.20) Mindez természetesen maga után vonja a pedagógiai szakaszok részbeni módosítását, ennek értelmében az iskolai nevelésoktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza az alapfokú nevelésoktatás szakasza után kezdődik, továbbá a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasszal egy időben zajlik a középfokú nevelésoktatás szakas za, és a szakgimnáziumban a 12., 13., szakközépiskolában a 14. és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai neveléseoktatása céljából szervezett szakiskolákban, a készségfejlesztő speciális szakiskolában a kerettantervben meghatározott évfolyamon fejeződh et majd be. Fentiekkel összefüggésben módosulnak a köznevelési alapfeladatok a törvény értelmező rendelkezései között, és természetesen a köznevelési rendszer intézményeit felsoroló 7. § is. Ugyancsak ezzel a módosítással függ össze a tanulói jogviszony me gszűnésére vonatkozó rendelkezések módosítása is, a javaslat 10. §a, mivel az új típusú középiskolában a szakmai vizsga letételét követően a tanuló választási lehetőség előtt áll: tovább folytatja tanulmányait az érettségi megszerzésére felkészítő két évf olyamon, vagy elhelyezkedik a munkaerőpiacon. A szakközépiskolába természetesen bármikor visszatérhet, ha mégis meg szeretné szerezni az érettségit, illetve ezt követően egy magasabb szintű szakképesítést. A másik fontos eleme a szakképzés megújításának a felnőttoktatási korhatár módosítása, a jelenlegi 21ről 25 évre, illetve a felnőttoktatásban történő részvétel esetén a nappali rendszerű képzésben való továbbtanulás életkori határának eltörlése. Mindez a második szakképesítés megszerzéséig lehetséges. Vá ltoztat a törvényjavaslat a 2011ben törvénybe iktatott köznevelési Hídprogramok jellegén, működésén is, ugyanis a köznevelési és a szakképzési Hídprogramra szétbontva, ezeket is erősítve, lehetővé teszi azt, hogy mindegyik típus a rá jellemző tevékenysé gekre koncentrálhasson tovább. Bár a szakképzési Hídprogram alapvetően a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozik 2016. szeptember 1jétől, és ez magába foglalja a képzési tartalom meghatározását és a programban részt vevő intézmények kijelölését, u gyanakkor a javaslat szerint az oktatásért felelős miniszter egyetértési, véleményezési jogköre megmarad e tekintetben is. Ennek oka egyrészt az, hogy az alapfokú iskolai végzettséget adó program mellett a köznevelés területére vonatkozó kérdés, másrészt p edig a programnak nem kis részben a felzárkóztatás, hátránykompenzáció tekintetében is komoly jelentősége van, így elengedhetetlen, hogy a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter egyetértési, véleményezési joga érvényesüljön. A Hídprogramokban történő változás, valamint az érettségire felkészítő képzési szakasz közvetlenül kapcsolódik az oktatásért felelős miniszter által kidolgozott és a kormány által 2014 novemberében elfogadott végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni stratégia megvalósításához. Min dkét intézkedés erősíti a szakképzés esélyteremtésben vállalt feladatait és a képzettségi szint javítását szolgáló képzési módokat, a tanulási utak sokféleségét. Biztosítja továbbá az átjárhatóságot, újraszabályozva az államilag elismert szakképesítések fe lnőttoktatás keretében történő megszerzését. A rendelkezések szakképzési rendszerben való eredményes interpretálása természetesen fejlesztéseket igényel. A nemzetgazdasági miniszter a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal közreműködésével fenntarto tt szakképző iskolákat egy új intézménytípus keretei között fogja működtetni a hatékony és gazdaságos oktatásszervezés érdekében. A szakképzési centrum a köznevelési ágazat fogalomrendszerében többcélú intézményként határozható meg, emiatt a nemzeti köznev elésről szóló törvény a többcélú intézmények között sorolja fel. A szakképzési centrum felépítését, vezetői szerkezetét és egyéb lényeges szabályait, tekintettel arra, hogy itt egy speciális, kizárólag szakképzési, köznevelési feladatot ellátó és a nemzetg azdasági miniszter feladat- és
