Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 28. kedd (68. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba vételéről - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosítá... - CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója:
2793 hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére felkészítő intézményről van szó, a szakképzési törvény fogja szabályozni részletesen. A különböző pályautak és a képzések közötti átjárhatóságot biztosítja az a rendelkezés, a mely szerint a szakképesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása esetén a sikeresen teljesített évfolyam megismétlése engedélyezhető, ha a tanuló választása szerint másik szakképesítés megszerzésére felkészítő nevelésoktatásban kíván részt venni . Nagyon fontos változás, amely az új típusú szakközépiskola képzési szerkezetével függ össze, hogy tekintettel arra, hogy itt is érettségi megszerzésére történő felkészítés folyik, már az első három évfolyamon, a 9. és a 11. évfolyamon is az egyetemi szin tű mesterfokozatú tanári szakképzettség szükséges a közismereti tantárgyak tanításához. Jelenleg a főiskolai végzettség is elegendő ehhez. Természetesen itt is gondoltunk arra a javaslat megfogalmazásánál, hogy biztosítani kell a felkészülési időt a jelenl eg szakiskolában főiskolai végzettséggel tanító pedagógusok számára, ezért került a következő szövegjavaslat beépítésre. „2016. szeptember 1jétől szakközépiskolákban a középfokú nevelésoktatásban a 911. évfolyamon főiskolai szintű végzettséggel és tanár i szakképzettséggel is betölthető pedagógusmunkakör, feltéve, hogy a mesterfokozatú tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettséget és szakképzettséget 2021. szeptember 1jéig megszerzi az érintett.” Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni, a pedagógusm unkakörben a szakközépiskolában továbbra is alkalmazható, de az érettségi vizsgán vizsgáztató tanár már nem lehet az, akinek a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár eléréséhez korhatárig tíz évnél kevesebb ideje van hátra. Ugyancsak a szakképző iskolákban t örténő tanítás feltételeivel összefüggő változás, amely ugyan nem a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításában található meg, de úgy, mint a két törvény többi rendelkezése is, a nemzetgazdaságért és az oktatásért felelős miniszter egyetértésével ker ült megfogalmazásra a szakképzésről szóló törvényben, ez pedig a szakképző iskolákban elméleti tantárgy oktatására előírt képesítésűekre vonatkozó előírás, mely szerint a szakképző iskolában elméleti tárgy oktatására előírt képesítésűnek tekinthető az a sz akember, aki rendelkezik a képzési tartalomnak megfelelő szakos tanári szakképzettséggel, ennek hiányában a képzési tartalomnak megfelelő felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, vagy felsőfokú végzettséggel és a képzés tanulmányi területének megfelel ő szakképesítéssel. Erre a szabályra a megfelelő képesítésű szakemberállomány biztosítása érdekében van szükség addig, amíg a végcélként meghatározott szakmai tanári szakképzettségű pedagógusok kellő számban nem állnak rendelkezésre, de az ő pályára vonzás uk és az ő ott tartásuk hosszú távon kívánatos és szükséges megoldás a szakképzés rendszerének működtetése érdekében. Fentieken kívül a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítása két olyan elemet is tartalmaz, amely nem a szakképzés átalakításával függ össze. Az egyik az erkölcstan tantárgy elnevezésének módosítása etikára. Ezt az elnevezésbeli változtatást az indokolja, hogy az „etika tantárgy” kifejezés jobban illeszkedik a köznevelési, oktatási célokhoz, az egyházi és a világi fogalmakat elválasztja egymástól. Az alkalmazott tananyag nem változik meg, az erkölcsi normákról és az erkölcstan keretében kialakított tankönyvekről elkészített tananyagoknak megfelelően fogják ezen elnevezés alatt a gyermekek továbbra is tanulni ugyanezt az ismerettartalmat. Így a jelenlegi erkölcstan tantárgyhoz kapcsolódó tananyag és tankönyvek kerülnek a továbbiakban is alkalmazásra. A másik, nem a szakképzési rendszer átalakításával összefüggő módosítás azt jól mutatja, hogy folyamatos konzultáció folyik társadalmi partner einkkel, így például a Nemzeti Pedagógus Kar mellett a pedagógusszakszervezettel is. A szakszervezet kérésére törvényi szinten kerül újraszabályozásra a Nemzeti Pedagógus Kar szakmai érdekképviseleti tevékenysége során a reprezentatív szakszervezetekkel v aló együttműködésének előírása, és hogy tiszteletben tartja a szakszervezeteknek a munka törvénykönyve és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény által biztosított jogait. Az előbb elhangzottakból jól látszik, hogy „A szakképzés a gazdaság szolgálatá ban” című elfogadott szakképzési koncepció mentén a köznevelési rendszer rugalmasan illeszkedik egy