Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 27. hétfő (67. szám) - A kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról szóló országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott bizottsági jelentések vitája - ELNÖK: - KEPLI LAJOS (Jobbik):
2733 nagymesterek, ezért különösen hangsúlyos, hogy egy ilyen jelentőségű beruházás esetében nem az, hogy ne merülhessen fel, mert mindig felmerül sajnos, de kormányoktól függetlenül, a lehető legátláthatóbb mó don történjen meg ennek a tervezése és a kivitelezése. Ahogy annak, természetesen most nem ez a téma van napirenden, de ahogy annak a Paks II. atomerőmű megépítése vagy atomerőművi blokkok megépítésénél is történnie kellene. Ott egyébként, abban egyetértek a szocialista frakcióval, a 30 évi titkosítás jócskán visszavetette azt a bizalmat, ami Magyarországon évtizedek alatt az atomenergia békés célú felhasználása tekintetében kiépült. Önök ezzel nagyon sokat ártottak, és egyébként ez a szakma véleménye is. P ersze a szakmát el lehet hallgattatni azzal, hogy lecseréljük a teljes atomerőművi menedzsmentet, és majd németeket, vagy nem tudom, kiket fogunk odaültetni a helyére, de attól függetlenül a szakma véleménye az marad, azé a szakmáé, amely évtizedek óta ezt műveli, hogy ez a lépés szükségtelen volt, és bizony visszaveti azt a közbizalmat, ami kiépült Magyarországon az atomenergiával kapcsolatban. És ez természetesen árt mindenkinek, mert egyrészt fegyvert ad azoknak a kezébe, akiknek az az érdekük, hogy az a tomenergiával kapcsolatos hisztériakeltést politikai haszonszerzésre használják fel, másrészt pedig árt természetesen a magyar lakosságnak is, amely nem fogja tudni átlátni, hogy hogyan történik meg ezeknek a milliárdoknak az elköltése. Zárójel bezárva, te rmészetesen most a radioaktív hulladékok kezelésének nemzeti stratégiájáról van szó. Ezt csak azért szükséges elmondani, mert itt is alapvető szerepet játszik a bizalom. (20.30) Az, hogy a társadalom tagjai, főleg azok, akiknek a közvetlen lakókörnyezetébe n egy ilyen mélygeológiai tározót akar építeni a kormány vagy az egymás után következő kormányok, hiszen ez a terv nem egy kormányra korlátozódik, ennek bizony jócskán meg kell hogy legyen a bizalmi alapja a társadalom részéről. Természetesen nemcsak a péc siek vagy a Pécs környékiek, hanem ez országos szinten értendő, hiszen Magyarország alapterületét tekintve nem egy nagy ország, és megfelelően megágyazott a hangulat ahhoz, hogy az egész országot fel lehessen hergelni úgymond egy ilyen beruházás ellen. Ez esetben természetesen eljuthatunk odáig is, hogy a lakosokat megkérdezzük, és egy népszavazáson döntik el, hogy akarnake egy ilyen beruházást. Ez volna a demokratikus módja az ilyen beruházásoknak, csakhogy a lakosság abszolút nem objektíven van tájékozta tva. Ez egyébként a mostani kormánynak és az előző kormányoknak is a hibája, hogy nem biztosítja azt a lehetőséget, hogy objektív tájékoztatást kapjanak, hiszen bármennyire is szeretjük a civil szervezeteket, környezetvédő, atomenergiaellenes, egyéb civil szervezeteket, azt azért nehéz volna rájuk fogni, hogy objektív képet igyekeznek erről a témáról adni. Sokszor nem kicsit, hanem nagyon próbálják inkább ezt a kérdést túldimenzionálni. Nyilvánvaló, hogy van ebben egyrészt egy félelem attól, amit nem ismer ünk. Tehát ha valaki nem ismeri a nukleáris energia természetét, mert mondjuk, nincs ilyen típusú végzettsége, vagy nem ért hozzá, és a lakosság nagy része természetesen ilyen, és van benne egy akár politikai vagy más hátterű mesterséges hisztériakeltés, é s ezt nem tudom jobb szóval illetni, a lakosságban meglévő érthető és természetes félelmet felhasználni politikai haszonszerzésre pedig nem egy elvszerű dolog. Sokkal jobb volna egyébként, nyilvánvalóan Magyarország számára legalábbis sokkal jobb volna, ha ezeknek a hulladékoknak az elhelyezését olyan területeken lehetne olyan tárolókban megoldani, ahol több száz kilométeres körzetben akár nincs lakott település, hiszen vannak ilyen területek, és vannak olyan területek, amelyek akár tektonikai, földrengésb iztonsági szempontból is alkalmasak ilyen hulladékok elhelyezésére. Természetesen minden országnak szíve joga eldönteni, hogy ő maga akare egy olyan tárolót létesíteni, ahol akár nemzetközileg is befogad ilyen jellegű hulladékokat; még ha anyagi előnye is származik ebből, azért nyilván megvan a maga biztonsági kockázata. Nekünk az a célunk, hogy a hulladékokat, vagyis a lejárt, kiégett üzemanyagokat minél nagyobb arányban Oroszországnak visszaszállítsuk, illetve Oroszország visszaszállítsa, és azt reproces szálással újrahasznosítsa. Ez volna a legjobb, hiszen akkor a fűtőelemeknek nagyon kis
