Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 27. hétfő (67. szám) - A kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról szóló országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott bizottsági jelentések vitája - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP):
2734 részét kellene ebbe a mélygeológiai készülő tárolóba elhelyezni, az egyéb hulladékok tekintetében pedig, amint már említettem, az atomerőmű leszerelésénél jönne elsősorb an szóba, hogy ez a probléma előjön. Tehát magára erre a stratégiára nyilvánvalóan szükség van. Hogy ez a stratégia megfelelően kezelie ezeknek a hulladékoknak a jövőbeni sorsát, azt majd igazából az idő fogja eldönteni. Én pró és kontra szeretném itt kor mányoldali (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és ellenzéki képviselőtársaimat is figyelmeztetni a téma súlyának megfelelő kezelésére, és hogy egyik irányba se menjünk el a szélsőségek irányába ebben a kérdésben. Köszönöm szépen. ( Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Schmuck Erzsébet képviselő asszony, az Országgyűlés jegyzője, az LMPfrakció tagja következik. Parancsoljon! SCHMUCK ERZSÉBET ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Úgy fogalmaz a hatá rozati javaslat, mintha még mindig nem lenne eldöntve, hogy mi lesz a kiégett fűtőelemekkel és a többi nagy aktivitású hulladékkal: itt maradnak végleges tárolásra vagy kiszállítják őket Oroszországba. Pedig a kérdés eldőlt, mert a jelenlegi állapot szerin t a nukleáris hulladékok kezeléséről szóló irányelv szerint a saját hulladékáról alapesetben minden országnak magának kell gondoskodnia. Harmadik, azaz EUn kívüli országba csak akkor kerülhet EUtagállamban keletkezett sugárzó hulladék, ha a fogadó ország rendelkezik az EU előírásainak megfelelő végleges tárolóval. Talán nem mindenki számára nyilvánvaló, de ilyen tárolója jelenleg senkinek sincs. Sem Oroszországnak, sem az USAnak, sem Franciaországnak, sem másnak. Vagyis a külföldre szállítás ebben a pill anatban nem reális opció, hiába reménykedik előttem felszólaló képviselőtársam. Erről azonban, hogy ez nem reális opció, az előttünk lévő határozati javaslat szemérmesen hallgat, ugyanúgy, ahogyan a magyarországi elhelyezés várható költségeiről sem tesz em lítést, pedig ezek is tetemes összegek. Az MTA Lévai Alapítvány tanulmánya szerint a meglévő paksi reaktorblokkok esetében a radioaktív hulladékokat kezelő kft. adatai alapján 2013as bázisáron számolva az összes hulladékos költség 1671 milliárd forint, az az 5,6 milliárd euró. Ahogyan a tanulmány emlékeztet rá, ez az új blokkok építésére felhasználható orosz hitel 56, a beruházás várható összes költségének 4045 százaléka, vagyis horribilis összegről van szó. Természetesen a majdani új blokkoknak is lesz üz emeltetési és leszerelési hulladéka. Erről a Lévai Alapítvány azt írja: „A kiégett fűtőelemek átmeneti tárolásának és végleges elhelyezésének költsége körülbelül 1150 milliárd forint, vagyis 3,8 milliárd euró lesz. Ehhez jön még a leszerelt blokkok sugárzó hulladéka az erőmű bezárása után. Az összes költség itt is elérheti az 16001700 milliárd forintot, vagyis a meglévő és a tervezett paksi blokkok hulladékkezelési költségei ugyanakkorák, mint amennyiből az Orbánkormány az új atomerőművet fel szeretné épí teni.” Minderről azonban egy szó sincs a határozatban. Tehát nemcsak a környezeti, hanem a pénzügyi költségekkel is össze kell vetni. „A határozati javaslat meglehetősen nagyvonalúan kezeli az állampolgárok tájékoztatásának a kérdését is. A nyilvánosság és az átláthatóság alapelvein nyugvó, a szakmai kérdéseket is megvilágító tájékoztatáspolitika megvalósításával együtt gondoskodni kell arról is, hogy a közvélemény a döntéshozatalba is bekapcsolódhasson.” - írja az anyag, amely egyébként úgy került a parlam ent elé ehhez képest, hogy előtte nem járt semmiféle társadalmi egyeztetésen. Működik valamiféle egyirányú tájékoztatás, de csak a tervezett végleges hulladéktároló szomszédságában, pedig a radioaktív hulladékok kérdése nemcsak a közelben élők ügye. A prog ram nem tartalmaz részletes leírást arról, hogy hogyan történik majd meg az állampolgárok tényleges bevonása nemcsak a tájékoztatásba, hanem a döntések meghozatalába. Tartunk tőle, hogy sehogyan. Az atomtörvény módosításában épp most szűkítették le száz mé terre a majdani hulladékkezelő
