Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 14. kedd (65. szám) - A megyei könyvtárak és a megyei hatókörű városi múzeumok feladatának ellátását szolgáló egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik):
2502 egyszerűbb a törvény erejénél fogva a vagyont átadni az egyes intézmények fenntartói számára, mint az elosztási rendszert rábírni arra, hogy úgy fogalmazza meg a pályázati kiírásokat, felhívásokat, hogy az igazodjon a tényleges vagyoni és tulajdoni helyzethez. Ha önök kiállta k volna, és azt mondták volna, hogy e miatt a két dolog miatt kell ezt a törvényt elfogadni, egyrészt azért, mert elkövettünk egy hibás centralizációt, másrészt azért, mert nem tudjuk rávenni az elosztási rendszert arra, hogy olyan pályázatokat írjon ki, a mely pályázatok alkalmazkodnak a való élethez, a jelenlegi helyzethez, és az ezeken a pályázatokon való elindulás lehetőségét megteremtsük, akkor azt mondanánk, hogy támogatni lehet ezt a törvényjavaslatot, hiszen önök kiálltak, és őszintén elmondták, hogy miről van szó. Most megpróbálom eljátszani a naivat, és elhinni azt, amit önök itt az indoklásban leírtak. Ha én elfogadom és elhiszem, hogy önöknek az a céljuk, amit az általános indoklásban találok, akkor nem a valós tényekről kell beszélnem, hanem azt kell mondanom, hogy ebben a törvényjavaslatban önök a gombhoz kívánják varrni a kabátot. Törvényt alkotnak azért, mert a pályázati kiírások olyan feltételeket tartalmaznak, amelyek nehezítik a részvételt. Azt gondolják, hogy a javaslatban foglalt vagyonáta dás várható idő- és munkaigénye kevesebb lesz, mint az a munkateher, amit a pályázatokat kiíró apparátusnak kellene elvégeznie azért, hogy a feltételrendszer ne gátolja a jelenlegi intézményrendszert a pályázatokon való indulásban. Ha ezt gondolják, és enn ek alapján törvényt hoznak, akkor arra buzdítják a támogatások elosztásáért felelős szerveket és személyeket, hogy továbbra se vegyék figyelembe a tényleges helyzetet, a valós támogatási igényeket, és továbbra is kényükkedvük szerint határozzák meg a támo gatási feltételeket. Mert ha az általános indoklás alapján önök ezt mondják, akkor nyilván erre is buzdítják ezeket a szerveket. A másik, ami szintén lényeges: az általános indoklásban két dolog szerepel. Azért is kívánják megváltoztatni, hogy ezzel előseg ítsék a kötelező feladat hatékonyabb ellátását. De az indoklás nem szól arról, hogy az átadásra kerülő vagyonelemek fenntartására, üzemeltetésére honnan lesz forrásuk az átvevő önkormányzatoknak. Egy fél mondat sincs erről. Az ingatlan vagyon tekintetében az éves üzemeltetési költség mértéke, ami többletköltségként fog jelentkezni az egyes átvevő önkormányzatoknál, az előterjesztés alapján nem ismert. Az előttünk fekvő előterjesztés alapján úgy kellene nekünk megalapozott döntést hozni, hogy nem tudjuk, mek kora összegekről beszélünk, és nem tudjuk, hogy ez miből fog rendelkezésre állni. Véleményem szerint még az is kiemelést érdemel, hogy az átadásra kerülő ingatlanokat elidegenítési tilalommal kell megterhelni, illetve a fedezetként való felajánláshoz a kul túráért felelős miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter együttes egyedi döntése, azaz diszkrecionális jogkörben hozott engedélye szükséges. Ha a javaslat általános indoklása valós - amiről folyamatosan beszélek , és a jelenlegi háro mszereplős helyzet megváltoztatása indokolt, akkor felmerül a kérdés, hogy e szerint a rendelkezés szerint miért kell immár egy négyszereplős helyzet kialakítására törekedni. Mert négy szereplő lesz: az állam, az önkormányzat és a két miniszter. Azt mondom tehát, hogy amikor benyújtanak egy törvényt, akkor higgyék el, sokkal egyszerűbb lenne, ha a valós tényeket mondanák, azt, hogy ez így van, segítsünk, változtassunk rajta, és akkor esetleg egyet is tudunk érteni nagyon sok dologban. Összefoglalva megállap ítható, hogy a vagyonátadás tényleges indokoltsága az indoklás alapján megkérdőjelezhető. Nem azzal nem értünk egyet, hogy jó döntés az, ha átadjuk ezeket az ingatlanokat, hanem azzal nem értünk egyet és azzal szemben vetjük fel a problémákat, hogy hogyan lesz a továbbiakban. Ne kövessünk el megint egy hibát, amit esetleg majd megint korrigálni kell, és önök majd akkor is megpróbálják eltüntetni és elbújtatni valahogy, hogy mégsem hibáztak. A javaslat alapján pedig megkérdőjelezhető, hogy az átadásra kerülő vagyonelemek megóvása és fenntartása mennyire lesz biztosított. A vagyonátadással pedig az ingatlanok tényleges üzemeltetői véleményem szerint nem kerülnek egyszerűbb jogi helyzetbe a pályáztatásoknál sem. Az indoklással tehát nagyon nagy problémák vannak .