Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 14. kedd (65. szám) - Az energiahatékonyságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2452 alapvetően pozitív célkitűzések, amelyek a Jobbik Magyarországért Mozgalom által is támogathatóak. Az éves primer energiafogyasztás 2020i g történő 20 százalékkal, illetve, ahogy a Latorcai képviselő úr, alelnök úr is megjegyezte a KDNP részéről, Magyarország által vállalt 18 százalékkal történő csökkentése érdekében valóban az utolsó pillanatokban vagyunk, hogy egy irányelvet, illetve az eh hez kapcsolódó stratégiákat elfogadjuk, amelyekkel ezek majd hatályba léphetnek, illetve megvalósulhatnak. Mert attól még önmagában, hogy lesz egy ilyen törvényünk, és lesznek talán, remélhetőleg kormányrendeletek is, amelyek ennek a végrehajtását elősegít ik, még önmagában nem garantált, hogy ez a cél meg fog valósulni. A nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervben kell majd kidolgozni azt a tagállami stratégiát, amelyben benne van, hogy a magán- és köztulajdonban álló lakó- és kereskedelmi célú épületek nemzeti állományának felújítása, illetve a beruházások ösztönzése hogyan történik meg, és ezt a stratégiát háromévente felül kell majd vizsgálni. A mindenkori kormányok feladata lesz ennek a feladatnak az ellátása; a nemzeti fejlesztési miniszter - legalá bbis jelen kormányban - alá tartozik. Az, hogy milyen eszközökkel tudjuk a leghatékonyabban ezeket a célkitűzéseket megvalósítani, nagyban függ attól, hogyan tudjuk ösztönözni a beruházásokat, illetve a lakosságot, a végfelhasználókat abban, hogy ők végreh ajtsanak olyan épületenergetikai beruházásokat, aminek köszönhetően a primer energiafelhasználásuk az itt megadott évi 1,5 százalék mértékű új megtakarítást eléri a bázisévek átlagában. A 201012es évek számítanak bázisévnek, ami azért fontos, mert ebben a válságot követő néhány évben még az energiafelhasználás alacsonyabb volt az átlagosnál, legalábbis a válság előtti szinthez képest mindenképpen, és még ehhez a bázishoz képest kell ezt a megtakarítást elérni, ami alapvetően az energiahatékonyság, energia megtakarítás szempontjából nem rossz, csak kérdés, hogyan fogjuk tudni ezt teljesíteni. A potenciál a magyar épületállományban benne van a növekedésre, az energiahatékonyság növelésére, hiszen egy rendkívül rossz szerkezetű, különösen a középületek tekinte tében, de a magántulajdonban lévő lakó- és nem lakóingatlanok tekintetében is egy rendkívül rossz energiahatékonyságú épületállománnyal állunk szemben. (15.40) Elsőként ennek a felmérését kell végrehajtani, és erről - ahogy azt a törvé nytervezet is előírja - egy adatbázist létrehozni, legalábbis ami a köztulajdonban álló és állami épületeket illeti. Ennek az adatbázisnak az elkészítése is nyilván egy rendkívül nagy feladat, ezt a felmérést már a korábbiakban célszerű lett volna elvégezn i, de legalább látni fogjuk, hogy mi a kiindulási alap, hogyan fogjuk tudni az évente 3 százalékát, legalábbis a hasznos alapterületre vetített 3 százalékát felújítani a kormányzati és állami tulajdonú épületeknek. Itt van egy kis különbség az európai unió s irányelv és az átültetésre szánt jogszabály, törvénytervezet között, ugyanis az irányelv a hasznos alapterület 3 százalékáról beszél, a törvénytervezet pedig a teljes alapterület 3 százalékáról, nyilvánvalóan a teljes alapterület mindig nagyobb, mint a h asznos alapterület, és ez alapján határozzák meg ezeket a nemzeti minimumkövetelményeket. Itt is 500 négyzetméternél nagyobb hasznos alapterületű épületekről van szó, és azt írja az irányelv, hogy ezeket 2015. július 9től 250 négyzetméterre kell csökkent eni. 2015. július 9ig körülbelül kettő vagy három hónap, jó esetben három hónap van hátra, de annál már kicsit kevesebb, tehát nem látom értelmét igazából egy az egyben vett szövegátültetésnek. Gyakorlatilag akkor nyilvánvalóan, mivel 2015 júliusa maholna p itt lesz, a 250 négyzetméter alapterületet kell figyelembe venni az éves felújítások megtervezésénél, hiszen, még egyszer mondom, ez az 500 négyzetméter az irányelvben, ami a 2015. július 9. előtti állapotra fennáll, ez már addigra nem lesz érvényes, mir e a jogszabály jogerőre emelkedik és hatályba lép.
