Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 14. kedd (65. szám) - Az energiahatékonyságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2453 Aztán ami még problémás volt a jogszabályban: kormányrendeletre bízza, de törvényi szinten kellene meghatározni a felújítási kötelezettség alá eső központi kormányzati épületek meghatározását is. Azt hisze m, hogy ez sokkal hatékonyabb lenne törvényi szinten szabályozva. Még néhány dolgot kiemelnék a javaslatból. Energiahatékonysági célkitűzések: ugye, indikatív energiahatékonysági célkitűzésként 2020ra elérendő primerenergiafelhasználásmegtakarítást, végs ő energiafogyasztást kell meghatározni. Még nem láttunk erre történt erőfeszítéseket, illetve a nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervvel, a nemzeti épületenergetikai stratégiával s a többivel kapcsolatos lépések megtételével sem vagyunk elégedettek. Önmagában az energiahatékonyság egy rendkívül alkalmas eszköz lenne Magyarország energiafüggőségének csökkentésére is, az importtól való kiszolgáltatottság csökkentésére, ahogy az már előttem is elhangzott más felszólalásokban, és a környezetvédelem, a klí maváltozás elleni harcnak is az egyik leghatékonyabb eszköze, nyilvánvaló, hogy a fel nem használt energia a legkörnyezetbarátabb energia. Ezért ebben az irányban a jelenleginél, a jelen kormányzat által megtett lépéseknél jóval radikálisabb és jelentősebb lépéseket kellene tenni. Még egyszer mondom, mindez forrás kérdése. Az Európai Unió is biztosít, de én azt gondolom, hogy a magyar költségvetésnek, a kormányzatnak is a jelenleginél jóval nagyobb forrásokat kellene ehhez biztosítania, hiszen - mint az köz tudott - ez gazdaságélénkítő hatással is bír, az építőipari beruházásokat jelentősen meglódítja. Éppen most kerül majd sorra az az építőipari szakkiállítás, ahol az épületenergetikával, az energiahatékonysággal foglalkozó vállalkozások is seregszemlét tart anak majd, és a napokban jelent meg a sajtóban vagy talán pont a mai napon az a nyilatkozat, amelyben némi várakozással tekintenek az új szabályozás elé. Nyilvánvaló, hogy ezek a vállalkozások a forgalmuk fellendülését remélik attól, hogyha szigorúbb szabá lyozások lépnek életbe az épületenergetika terén, ugyanakkor némi szkepticizmus is van bennük azt illetően, hogy bár várnak a forgalom fellendülésére, mégsem mernek létszámbővítéssel vagy nagyobb beruházásokkal tervezni. Azért nem, mert nyilvánvalóan látta k ők már karón varjút, ahogy mondani szokás, megvárják, hogy ezekből a tervekből mi fog megvalósulni és lesze elegendő forrás arra, hogy az emberek épületenergetikai beruházásokra költsenek vagy ruházzanak be, mert hiába, valóban ez a hosszú távú rezsicsö kkentés titka, hogy primer energiafelhasználásból megtakarítást kell elérni. Ezt mi is már régóta mondjuk, hogy nem feltétlenül az a módja a hosszú távon fenntartható rezsicsökkentésnek, ahogy azt a kormány csinálta, hanem pontosan az energiamegtakarítássa l elért költségcsökkenés, rezsicsökkenés az, ami biztosan a fogyasztók zsebében marad. Nyilvánvaló, hogy a szolgáltatókat is ösztönözni kell arra, hogy segítsék a felhasználókat, a fogyasztókat, a végfelhasználókat, hogy elérhessék ezt az évente 1,5 százal ékos csökkenést az energiafelhasználásban. Ehhez pedig különböző pénzügyi és gazdasági konstrukciókat kell hogy kínáljanak a magánszemélyeknek főként, mert a lakóépületeknél, családi házaknál és a magántulajdonban lévő egyéb épületeknél a legproblémásabb e zeket a célértékeket elérni. Ehhez nyilvánvaló, hogy különböző támogatási rendszereket kell a lakosság részére kitalálni. Amíg ezek a háttérintézkedések nem látszanak vagy nem valósulnak meg, vagy nem látjuk azt, hogy mik azok a garanciák, azok a pénzügyi eszközök, amelyek a jelen, eléggé kivéreztetett állapotú társadalom tagjait ráveszik arra, hogy épületenergetikai beruházásokat hajtsanak végre - ráadásul az eddiginél jóval szigorúbb módon, ugye, ahol eddig 8 centis szigetelés volt előírva, ott 1416 cent iméter, az aljzatbetont teljes egészében az új európai uniós előírások szerint legalább szintén 14 centiméter vastag szigeteléssel kell látni, amelyek összhatásukat tekintve rendkívül pozitívak, és a jövőre nézve megtérülnek, azonban egy jelentős beruházás t igényelnek az épület felújításakor vagy pedig új épületek építésekor. Ezért ehhez megfelelő módon a finanszírozási feltételeket biztosítani kell. És ráadásul ezzel összekapcsolva biztosítani kell azt, hogy egyrészt az épületgépészeti korszerűsítés is meg valósuljon, nem úgy, hogy azokat az épületgépészeti és megújuló energiát előállító eszközöket, amelyek ezt biztosíthatnák, a környezetvédelmi termékdíjjal meg egyéb, 27
