Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 18. szerda (46. szám) - A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - BENCSIK JÁNOS (Fidesz):
243 Ez és jó néhány számos más érv, amit majd később elmondok, amelyek miatt elfogadhatatlannak ítéljük ezt a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps az LMP padsoraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, Sallai képviselő úr. Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat. Mega dom a szót Bencsik János képviselő úrnak, Fidesz. BENCSIK JÁNOS ( Fidesz ): Köszönöm a szót, elnök úr. A gazdasági globalizáció kiveszi a hatalmat a közjóért felelős kormányok kezéből, és egy maroknyi tőkés társaság és pénzügyi intézmény kezébe juttatja, ame lyet egyetlen kényszerítő erő mozgat: a rövid távú pénzügyi nyereségre való törekvés. Éppen ezért a saját környezeti erőforrásainál többet fogyasztó országok uralják a nemzetközi gazdaság szabályalkotó folyamatait, fogalmaz David Korten, a Harvard Egyetem közgazdászprofesszora. Tisztelt Országgyűlés! Jól tudom, hogy ma nem az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között kötendő szabadkereskedelmi megállapodás országgyűlési vitáján vagyunk, mégis engedtessék meg számomra, hogy a Paksi Atomerőmű kapaci tásfenntartását elősegítő törvénycsomag kapcsán mindannyiunk figyelmét ráirányítsam néhány, a közeljövőben meghozandó döntésünk szempontjából fontos körülményre. A világ gazdasági erőforrásainak jelentős része egyre kevesebb természetes személy, valamint t őkés társaság tulajdonaként koncentrálódik. A természeti erőforrások gazdasági javakká történő átalakítását érintő nemzetközi előírások nem a társadalmi erőforrást gyarapító intézmények, köztük az oktatás és egészségügy megerősítését, hanem a puszta tőkeér dekek érvényesülését szolgálják. Mindezek hátterében pedig az erkölcsfogyatékosság és a pénzbetegség áll. Mert ahol a szakralitás eltűnik, ott a szellem elalszik, s vele együtt a morál is hanyatlik. A szeretet energiájának finom rezgése helyére benyomakszi k a pénz energiájának durva zakatolása, a harangzúgás helyét pedig átveszi a kolomp zörgése. A harmóniára való közösségi törekvés helyébe a kevesek átmeneti jólétét biztosító, létrontó törekvés, a természet és a társadalom kifosztásának folyamata lép. Olya n globális hatalmi struktúra jött létre, amely egy kézben összpontosítja a kereskedelem, a pénzpiac, a média és mindezeken keresztül az energetika erőforrásait is. Kodolányi János az 1943a szárszói konferencián a következőket mondta: „Sajátítsd ki a gondo latközlés eszközeit, sőt, teremts új eszközöket, s a szavak inflációját zúdítsd rá a tömegekre. Végül mindent elfogad, amit adsz neki, s mindent odaad, amit kívánsz tőle. Íme, a modern mágia.” S mára mindez meg is valósult. Tisztelt Országgyűlés! A kontine nsünk 70 esztendeig tartó békéjét szavatoló jaltai egyezmény szemeink előtt porladt szét. A globális hatalom most arra törekszik, hogy a potenciális riválisait és az azok között formálódó együttműködési rendszereket szétzilálja. A leglátványosabb frontvona l ma az Oroszország és Európa között az elmúlt két évtizedben létrejött, alapvetően energetikai együttműködési rendszer. A másik kiemelt célpont pedig az Oroszországot, Kínát, Indiát, Japánt és az iszlám országok egy részét is magában foglaló eurázsiai pól us. Az a konkrét helyzet, amelyben ma vagyunk, globális szinten egyre élesebb birodalmi összecsapások, regionális szinten a középeurópai rendszerváltások kudarca nyomán növekvő feszültségek, lokális szinten pedig a magyar társadalom tehetetlen indulatainak eredőjeként írható le. Magyarország geopolitikai értelemben tektonikai törésvonal közepén, birodalmi érdekek ütközőzónájában helyezkedik el. Az egyik veszély, ha tudatlanságból, felelőtlenségből, gyávaságból vagy puszta haszonelvűségből egy hervadó biroda lom utolsó csatlósaivá válunk. A másik veszély, hogy a két birodalom között manőverezve, helytelen ön- és geopolitikai értékelésre alapozva, megfontoltságot nélkülöző vakmerőséggel elvétjük a lépést. A pozsonyi csata, Mohács, Trianon után ismét történelmi
