Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 18. szerda (46. szám) - A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - BENCSIK JÁNOS (Fidesz):
244 jelentőségű, kritikus elágazási ponthoz érkeztünk, és ennek a helyzetnek az ismeretében kell megvizsgálnunk és értékelnünk az előttünk lévő törvénytervezetet is. Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország bruttó villamosenergiatermelése 2013ban 12, 2014ben pedig további közel 4 százalékkal esett vissza, miközben a fogyasztás növekedése megközelítette az 1 százalékot. A külföldről vásárolt áram részesedése 2013ban 28, 2014ben már közel 32 százalékot tett ki. A Paksi Atomerőmű részesedése 37, a hazai lignitt el működő Mátrai Erőműé 14,5 százalék volt. Miután a paksi blokkok kapacitásának kihasználtsága megközelítette a 90, a mátrai ligniterőműé pedig a 75 százalékot, nyugodt lelkiismerettel jelenthetjük ki, hogy e két egység működőképességén múlik jelenleg haz ánk biztonságos villamosenergiaellátása és ezzel együtt társadalmigazdasági működőképessége. Az előttünk álló évtizedben a villamosenergiafelhasználás növekedése évi 1 százalék alatt marad a hatékonyság növekedése miatt. A csúcsterhelés a jelenlegi 660 0 megawattról 2020ra 6700, 2030ra 7300 megawatt közelébe emelkedhet. Ezzel szemben 2020ra az üzembiztos áramtermelő kapacitásunk 67 ezer megawatt közé csökken. A kieső kapacitások elméletileg az import növelésével pótolhatóak, de ez az import megkétsze rezésével járna, amely egyrészt gondot jelentene az átviteli hálózatok kapacitásoldalán, másrészt a környező országok elöregedő erőműparkjai is kiesnek a termelésből. Nem az a kérdés tehát, hogy kiváltjuke 2025 után a kiöregedő paksi kapacitásokat. A kérd és az, hogy az ország biztonságos ellátásához szükséges 10 ezer megawatt névleges erőművi kapacitásban a paksi régi és új blokkok leszámítása után milyen erőművek maradnak, illetve kerülnek be. Az importszaldó növelése még középtávon sem helyettesítheti ke llő biztonsággal a belföldi erőműépítést, mert a szomszédaink sem tudnak olcsóbban termelő erőműveket építeni, mint mi. Már a következő hat évben ellátásbiztonságunk megőrzése érdekében 1500 megawatt teljesítményű erőműparkot kell építenünk. Mindez elsősor ban megújuló forrásokra alapozva oldható meg, ráadásul az esetleges állami támogatások ebben az esetben az európai szabályokhoz is illeszthetőek. 2020 után további 2 ezer megawatt megújuló vagy alternatív, ma még nem ismert technológián alapuló kapacitás kiépítése válik elengedhetetlenné. Ugyanakkor a megújuló vagy annak hitt energiaforrások kimerítése is lehetséges lokálisan a túlhasználat által, ezért a megújulók soha nem fogják kiváltani azt a még mindig növekvő energiamennyiséget, amit ma fo sszilis energiahordozókból elhasználunk. Ezért ellátás- és nemzetbiztonsági szempontból fontos a Mátrai Erőmű 600800 megawattnyi kapacitásának megújítása is, de ezzel együtt is rögzítenünk kell, hogy az energiafelhasználás csökkentésének nincs alternatívá ja. Meggyőződésem, hogy a 2011ben elfogadott nemzeti energiastratégia célrendszere továbbra is tartható, de nem odázható tovább a nemzeti erőműfejlesztési cselekvési terv elkészítése. Tisztelt Országgyűlés! A mai napon egy valóban nemzetstratégiai és nem zetbiztonsági jelentőségű kérdésről vitatkozunk a tisztelt Ház sokat látott és hallott falai között, de hasonló jelentőségű döntés meghozatalára talán száz esztendővel ezelőtt került sor utoljára. Történelmi a pillanat, s ennek köszönhetően a felelősségünk is. Nincsenek csak jó vagy csak rossz döntések. Minden döntésnek megvan a maga nyeresége és vesztesége, mint ahogy a közösséget szolgáló és annak hátrányára váló hozadéka is. (16.20) Magyarországnak egyszerre van szüksége a hazai előfordulású ligniterőműr e, a jól készletezhető fűtőelemekkel működő atomerőműre és a megújuló erőforrásokra alapozódó technológiák alkalmazására. Az első előnye, hogy hazai erőforrás, hátránya, hogy szennyezi a levegőt, míg a második beruházás sokba kerül, veszélyes technológia, de olcsóbban termel, a harmadik ugyan
