Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 13. hétfő (64. szám) - A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája
2295 A Magyar Nemzeti Bank pénze a közva gyon része. Az félreértés, ha valaki csak azt gondolja, hogy a Magyar Nemzeti Bank esetleg a fáról szakítja le a pénzt, ez a közvagyon része. Abban az esetben, ha a Magyar Nemzeti Bankot vonjuk be egy kártalanítás folyamatába, akkor mindannyiunkat, az össz es magyart érinti ez a kártalanítási folyamat, hiszen ebből a pénzből fizetjük ki a különböző károsultakat. Ezért rossz egy ilyen jellegű javaslat, ezért jó egy olyan javaslat, ami egy megelőlegezést ír elő a piac szereplői számára, akik a későbbiekben, hi szen ők tudnak várni, érvényesíteni tudják a követeléseiket azokkal szemben, akik egyébként kárt okoztak egy esetleges polgári vagy büntetőeljárás végén. Fontos kérdés az is, hogy nem szabad összekeverni az almát a körtével, különböző brókerbotrányokról be szélünk, másfajta a BudaCashügy, másfajta a Quaestorügy. A Quaestorügyben a saját kötvény egy különösen nagy visszaélés volt e tekintetben, hiszen nem arról van szó, hogy egy értéket képviselő dolgot adtak el, hanem önmaguk kreáltak valamit, amit jóval nagyobb arányban adtak el, mint ami mögött valós fedezet volt, és így eltüntették a fedezetet az egyébként rendelkezésre álló kötvények mögül is. Ezért ez speciális és nagyon nehezen préselhető be a jelenlegi kártalanítási rendszerbe, mert a jelenlegi kár talanítási rendszer, mint például a BEVA kártalanítási rendszere, megold jó pár problémát, és együtt az OBAval - például a BudaCash esetében - a banki károsultakat tudja kártalanítani 30 millió forintig, az Országos Betétbiztosítási Alap, ez meg is törté nt az esetek jelentős részében, hiszen tudjuk, hogy a károsultak nagy többsége, a körülbelül 110 ezer ember nagy többsége banki károsult volt ebben az esetben, és az Országos Betétbiztosítási Alap helyt tudott ezért állni. A másik kérdés a BEVA, a Befektet ővédelmi Alap, ami viszont a Quaestor esetében szintén elkezdett működni és jól működött, de ebben az esetben egész más a kérdés. Itt nem az a probléma, hogy mondjuk, idegen részvényekkel nem tudna elszámolni a Quaestor, hanem a saját maga által hamisan ki bocsátott értékpapírokkal nem tud elszámolni, és ez egy speciális esetet jelent, és ennek megfelelően is kell kezelni ezt az ügyet, ezért sajátos és ezért kíván egy sajátos megoldást is, és ez az alap ezt a megoldást kínálja. De arra is fel kell hívni a fi gyelmet, hogy működik ez a megoldás, hiszen nem arról van szó, hogy akár közpénz kerülne ebbe, vagy kreáljunk valahonnan közvagyont ebbe a cégbe vagy ebbe az alapba, hanem azok a szolgáltatók, akik végzik ezt a tevékenységet, előlegezik ezt, és a kártalaní tás, a kártérítés folyamán a bírósági eljárásban megítélt pénzösszegek vissza tudnak áramlani ezekhez a cégekhez. Az emberek nem tudnak várni, őket átverték, ezek a nagy cégek, akik inkább tudnak várni, azért érdemes ezt a javaslatot megfontolni, s azért k érem a tisztelt Országgyűlést, hogy ezt a javaslatot támogassa. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) (19.20) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalra ülésünk második napján kerül sor. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája Tisztelt Országgyűlés! Soron kö vetkezik a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és összegző módosító javaslat vitája . Az előterjesztés T/3783. számon a parlamenti informatikai