Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 13. hétfő (64. szám) - Varju László (Független) - az igazságügyi miniszterhez - „Tisztesség nevében tisztességtelenség?” címmel - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ (Független): - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár:
2230 Varju László (Független) - az igazságügyi miniszterhez - „Tisztesség nevében tisztességtelenség? ” címmel ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Varju László, független képviselő, interpellációt nyújtott be az igazságügyi miniszterhez: „Tisztesség nevében tisztességtelenség?” címmel. Varju László képviselő urat illeti a szó. VARJU LÁSZLÓ ( Független ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A képviselők joga, de kötelessége is, hogy a parlament munkájában aktívan részt vegyenek, és a választópolgáraikat képviseljék. 1990től minden választási ciklusban a képviselők több száz törvényjavaslatot nyújtottak be, ame lyek többsége egykét paragrafusos indítvány volt. A korábbi időszakban ciklusonként mintegy száz olyan törvényjavaslat volt, amelyek befogadásra is kerültek, és külön ki kell emelni, hogy az elfogadott indítványok sorában akár a Medgyessy, akár a Gyurcsá nykormány időszakában az ellenzéki indítványok is számosan sikerrel jártak, és az Országgyűlés megszavazta azokat. Ez a gyakorlat 2010 után minden vonatkozásban megváltozott. Egyfelől az ellenzéki képviselők indítványát még napirendre sem veszik, de a fon tosabb elem, hogy ezek a saját javaslatok mind azt próbálják elérni, hogy a haverok gazdagodjanak és a megélhetésüket szolgálják. Néhány példát szeretnék erre mondani. Amikor például Borkai Zsolt polgármesterjelöltként való indulásáról beszéltünk, vagy ami kor Járai korábbi jegybankelnök urat az egészségbiztosítási adó ügyében tett törvényjavaslat hozta jobb helyzetbe, vagy például Lázár miniszter úr kezdeményezése a dohánykereskedelmet illetően, a legszebb pedig az volt, amely Andy Vajnát érinti, aki az int ernetes szerencsejáték megszervezésére egyedi lehetőségeket kapott. Míg eleinte a haverokat hozták kedvezőbb helyzetbe, addig ma már az ellenfeleket sújtó kezdeményezéseik is vannak. Ezek közül említhetjük például azt, amikor az RTL Klubot kifejezetten hát rányos helyzetbe hozták az igen magas reklámadókulccsal. Hadd emlékeztessek most felsorolás nélkül a legutóbbi jogszabályalkotási gyöngyszemre, a kereskedelemről szóló törvényre, amelynek címében a tisztességes piaci magatartás megvalósulásáról beszélnek, de tisztességtelenül eljárva a CBAt hozzák jobb helyzetbe. Éppen ezért kérdezem államtitkár urat, hogy a kormánytöbbség által benyújtott ötletindítványok milyen viszonyban vannak a kormány törvényalkotási programjával, hiszen ezek a célok az előzetesen me gküldött programban sehol nem szerepelnek. Támogatjae ön a jogszabályalkotás e formáját, amely figyelmen kívül hagy minden érdekegyeztetési formát? És meddig folytatják az Igazságügyi Minisztérium támogatásával a tisztesség nevében a tisztességtelen törvé nyalkotást? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a függetlenek soraiban.) ELNÖK : Megadom a szót Répássy Róbert államtitkár úrnak. DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Többszö r lefolytattuk már ezt a vitát itt az Országgyűlésben, ezért szeretném most idézni önnek az Alaptörvény 6. cikkének (1) bekezdését, amely meghatározza, hogy kik jogosultak törvényt kezdeményezni. „Törvényt a köztársasági elnök, a kormány, országgyűlési biz ottság vagy országgyűlési képviselő kezdeményezhet.” Az Alaptörvény 4. cikk (1) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy „az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók”. A kormány mint a végrehajtó hatalom és az Országgyűlés mint jogalkotó két külön hatalmi ág, és a képviselőnek mint az Országgyűlés tagjának elidegeníthetetlen joga a törvénykezdeményezés.
