Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 13. hétfő (64. szám) - Varju László (Független) - az igazságügyi miniszterhez - „Tisztesség nevében tisztességtelenség?” címmel - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ (Független): - ELNÖK:
2231 Azaz a kormány és az országgyűlési képviselők csupán a törvényjavaslat benyújtására jogosultak, a törvényalkotás az Országgyűlés hatásköre. Éppen ezért az országgyűlési képviselők által benyújtott önálló indítványoknak semmilyen viszonyban nem kell lenniük a kormány törvényalkotási programjával. A kormány törvényalkotási pro gramja a kormány törvényalkotási elképzeléseit tükrözi. Azért nevesíti ezt a szabályozás, mert a kontinentális gyakorlatban is a kormányok azok a parlamenti szereplők, amelyek a legtöbb törvénykezdeményezéssel élnek. Indokolt tehát, ha a Ház előre értesül ezek tárgyáról, a javaslatok várható benyújtási időpontjáról és az elfogadás iránti igényről. A jogalkotó csak a kormány esetében tartotta szükségesnek, hogy előzetesen tájékoztatást adjon az adott időszakra vonatkozó törvénykezdeményezési tervekről, és ho gy ezeket összhangba hozzák a kormány célkitűzéseivel. Az országgyűlési képviselő által kezdeményezett törvény mellett a köztársasági elnök és az országgyűlési bizottság által kezdeményezni szándékozott törvényekről sem kell előzetes tájékoztatást adni. A személyre szabott jogalkotást illetően szeretném emlékezetébe idézni, hogy Mádl Ferenc köztársasági elnök 2003. december 22én küldte meg az Alkotmánybíróság elnökének az önök korábbi képviselőcsoportja által előterjesztett és elfogadott, a köznyelvben csa k lex Szászként elhíresült törvénnyel kapcsolatos beadványát. A köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz benyújtott beadványában a személyre szabott jogalkotást és emellett az egyeztetés hiányát is kifogásolta. Az Alkotmánybíróság eltérő indoklással ugyan , de a törvény egyes rendelkezéseit megsemmisítette. Tisztelt Képviselő Úr! A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény alapján az egyeztetési kötelezettség tehát csupán a miniszterek által előkészített jogszabálytervezetekre vonatkozik. Megjegyzem, hogy ön mint országgyűlési képviselő ebben a ciklusban is nyolc esetben élt már törvénykezdeményezési jogával; gondolom, nem akarja a képviselők törvénykezdeményezési jogát megszüntetni. Végezetül, tisztelt képviselő ú r, az Igazságügyi Minisztérium az Alaptörvénnyel szólva vallja, hogy a törvények értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. Kérem tisztelettel válaszom elfogadását. Köszönöm s zépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) (15.00) ELNÖK : Kérdezem képviselő urat, elfogadjae a választ. VARJU LÁSZLÓ ( Független ): Köszönöm szépen. Államtitkár Úr! Szeretném önt emlékeztetni, hogy éppen a lex Szász törvény volt az, amit önök úgy fogadtak el , úgy kezdeményeztek, hogy őt kiemelték az adó mértéke alól, éppen ezért őt kedvezményezettebb helyzetbe hozták. Többek között ez is abba a kategóriába tartozik, hogy önök a tisztesség nevében tisztességtelenül járnak el. Éppen ezért ezt a választ elfogadn i nem lehet. Már csak azért sem, mert azok a kezdeményezések és az az eljárás, amit önök tesznek, nem illeszkedik az egységes jogrendszerbe. Hiszen meg kellene felelniük azoknak az elveknek, amelyek idekerülhetnek a Ház elé. És mindezt teszik úgy, hogy úgy kerülnek ezek ide, hogy az igazságügyminiszter támogatásával történik ez. Ezért az önök felelőssége az, ami történik. Éppen ezért, azt gondolom, mindez tükrözi az önök álláspontját, és az önök támogatásával történik meg, amivel önöknek el kell számolni. K öszönöm szépen. (Szórványos taps a függetlenek soraiban.) ELNÖK : Képviselő úr nem fogadta el a választ. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadjae a választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
