Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 18. szerda (46. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár:
212 Amíg ezt nem szabályozzák le, addig ezek a kritikák megállnak, az aggodalmak jogosak. Visszatérve: a rendőrök képmásához való joga egy állatorvosi példája a szabályozási hiányosságoknak és a jogalkalmazás hiányossága inak. Az Alkotmánybíróság tavaly ősszel egy fontos döntéssel védte meg a sajtószabadságot attól az abszurd bírói gyakorlattól, amely az intézkedő rendőrről készült felvételeket minden esetben csak az érintett rendőr hozzájárulásával engedte közzétenni. Az Abdöntéssel felülbírált bírói gyakorlatot rögzítő korábbi jogegységi határozat azonban továbbra is jogrendszerben van, tehát még mindig bizonytalanság van ebben a kérdésben, ez még mindig nem dőlt el. Összességében tehát azt tudom önöknek mondani, hogy am íg nincs garancia arra, hogy a közhatalmat gyakorló közszereplő többet tűrjön, addig a kritikák jogosak. Aki pedig közhatalomban jár el, azt jogunkban áll beazonosítani. Ezt kell tudni a törvényeknek garantálni. Még egyszer a tisztelt figyelmükbe ajánlom a zokat a Ptk.módosítókat, amelyeket anno a Ptk. vitája kapcsán beadtunk. Ez véleményünk szerint meglehetősen megnyugtatóan rendezné a közszereplők szabályozását, és onnantól kezdve lehetne úgy védeni a privát szférát, hogy az nem adna visszaélésekre, illet ve a sajtószabadság korlátozására okot, és a félreértések elkerülhetők lennének. Amíg azonban ez nem történik meg, addig számos kritika, ami ezzel a javaslattal kapcsolatos, megáll. Köszönöm. ELNÖK : Tisztelt Képviselőtársaim! A vezérszónoki felszólalások v égére érkeztünk. Most megadom a szót Répássy Róbert államtitkár úrnak. DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Azért kértem szót, tisztelt képviselőtársaim, mert szeretném önöket meggyőzni a törvényjavaslat hely es céljairól, szeretném önöket meggyőzni arról, hogy ez a javaslat jó célokat szolgál. Nem látok akkora nagy távolságot az álláspontjaink között, és megértem azt, hogy gyanakvással fogadnak minden olyan törvényjavaslatot, amely érintheti a sajtószabadságot , a szólásszabadságot és általában a közéleti vitákat. De nagyon fontos leszögezni, hogy ez a törvényjavaslat nem változtatja meg az anyagi jogi szabályokat, nem változtat a képmással és a hangfelvétellel való visszaélés szabályain. Ez a javaslat pusztán e ljárási szabályokat tartalmaz - egyrészt. Másrészt, nem változtat a törvényjavaslat a közszereplőkre vonatkozó szabályozáson sem. A közszereplőknek továbbra is többet kell tűrniük, és a közszereplőkkel kapcsolatos bírói gyakorlatot ez a törvényjavaslat biz tos nem fogja megváltoztatni, de egészen más irányba terelheti a bírói gyakorlatot. Ami Bárándy képviselő úr szavaiból elhangzott, azt vissza kell hogy utasítsam, és nem a stílusa, hanem kifejezetten a tartalma miatt. Azt tudom mondani, hogy az a feltétele zés, amit ön mondott, hogy a politika magát védi, vagy hogy személyre szabott lenne ez a törvény, ezzel kapcsolatban mindannyiuknak elmondom - és nyugodtan kérjék majd rajtam számon , hogy bárki is reménykedjen benne, csalódni fog, hogy személyre szabott lenne ez a törvény. Bárki is reménykedjen ebben, akármelyik oldalon ül, hiába reménykedik. Ez a törvényjavaslat nem old meg olyan problémákat, amelyek a közélet egyes szereplőit bosszanthatják. Ez a törvényjavaslat kifejezetten azt teszi lehetővé, hogy érv ényesüljön a polgári anyagi jog, érvényesüljön az a polgári törvénykönyv, amely már majdnem egy éve hatályban van, és amely polgári törvénykönyv, az új polgári törvénykönyv egy évtizedes bírói gyakorlaton alapul. Lefolytattuk ezt a vitát, és gyakorlatilag már a polgári törvénykönyv parlamenti vitája során is, majd később a hatálybalépésekor is felmerült az a kérdés, hogy mostantól kezdve hogyan lehet majd fotózni, és a képmás elkészítésének vannake új feltételei. Nincsenek új feltételei. Nincsenek! A képmá s felhasználásába a bírói gyakorlat eddig is beleértette azt, hogy természetesen már az elkészítéséhez is engedélyt kellett volna kérni. Tehát a bírói gyakorlat eddig is következetes volt
