Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 18. szerda (46. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár:
213 abban, hogy azért nem lehet felhasználni a képmást, mert nem kértek engedélyt az elkészítésére. A bírói gyakorlat eddig ezt így értelmezte. Tehát nem tett mást a polgári törvénykönyv, mint leírta ezeket a szabályokat. Kérem, gondoljanak abba bele, és az is szíven ütött, hogy azt mondta Bárándy képviselő úr, hogy maga a tör vény elfogadható és támogatható lenne, ha - és ott elmondta, hogy milyen kifogásaik vannak vele. Tegyük félre, hogy kik miben reménykednek, hogy a jövőben milyen új védelmet kapnak ettől a törvénytől. Ezt tegyük félre, inkább nézzük azt, hogy hány olyan sé rtett lehet, hány olyan jogaiban megsértett ember lehet, akinek segítene ez a törvény azzal, hogy minél hamarabb orvoslásra kerüljön képmásának a felhasználása. Önök biztos ismernek olyan eseteket, amikor nem közéleti szereplők vagy azok hozzátartozói, han em teljesen hétköznapi emberek, vétlen emberek, főleg fiatalok kerülnek abba a helyzetbe, hogy felhasználják a képmásukat az akaratukon kívül. Már bocsánat, de azért, mert egyes képviselők gyanakodnak, hogy majd a másik oldalon ülők ezt fel tudják használn i, most ne segítsünk azoknak a fiatalkorúaknak, akiknek a képmásait illetéktelenül felhasználják az interneten? Vagy ne segítsünk azoknak, akikről megalázó helyzetben fotót készítenek és utána fölrakják? Hát miért ne segíthetnénk? Ezért vagyunk itt. A cél az, és ebben a célban szerintem egyet tudnánk érteni, hogy ez a törvényjavaslat, egyáltalán hogy a képmás védelme, a magánélet védelme, a magánélet tisztelete érdemel annyit, hogy az Országgyűlés a lehető leghatékonyabb, legjobb eszközöket használja fel a magánélet védelme érdekében. (Móring József Attila és Hegedűs Lorántné elfoglalja jegyzői székét.) Tényleg csak azt tudom mondani, hogy ha visszagondolnak az elmúlt évek vitáira, akkor állandó problémát jelentett az, hogy elhúzódnak az ilyen perek, nem le het gyorsan elégtételt kapni. Mire a képmás lekerül arról a helyről - legyen az például egy internetes tárhely , addigra már számosan átvették, és számos jogsértést okoztak ezekkel a képmásokkal. Ezért érthető, ha azt javasolja a kormány, hogy egy nagyon gyors megoldást, és ráadásul a bíróságokat lehetőség szerint elkerülő megoldást alakítson ki az Országgyűlés. A sajtójog már feltalálta a helyreigazítás szabályait, évtizedek óta léteznek a helyreigazítási szabályok, ehhez hasonlóan a képmással való vissza élésre is hasonló szabályokat be lehet vezetni egy külön eljárásban, és gyorsan, hatékonyan lehet orvosolni ezeket a jogsértéseket. De bízom benne, hogy nem is fog mindegyik ilyen ügy eljutni a bírósághoz. A minisztériumnak az a célja, hogy olyan megoldást javasoljunk, amely nem szükségszerűen okoz jogvitát. Még egyszer mondom, a kritikáikat nem kívánom lesöpörni, csak azt szeretném mondani, hogy adekvát problémákra adekvát kritikákat mondjanak. Ha úgy gondolják, hogy problémát jelent például maga az eredet i szabályozás is, azt természetesen nem a polgári eljárásban kell megoldani, hanem a Ptk.ban. Csak én nagyon óvatosan bánnék ezzel az eszközzel. Ezt akkor is elmondtam a polgári törvénykönyv vitájában, és most is el fogom mondani, hogy a képmással való vi sszaélés új polgári szabályai, tehát az új Ptk.beli szabályok nem a kormány javaslatára kerültek az új Ptk.ba, hanem a professzorokból álló törvényelőkészítő bizottság találta ki ezeket a szabályokat, ők javasolták, hogy így kerüljön szabályozásra. Enne k mind az elméleti megalapozása, mind pedig a bírói gyakorlati megalapozása évtizedek óta megtörtént már, és évtizedek óta figyelték, hogy hogyan alakul ennek a jogterületnek a szabályozása - tehát nem a kormány javaslatára. Ezért is kell visszautasítanom, hogy bármiféle politikai szándék, személyes jogalkotás lenne, hiszen a polgári törvénykönyvet előkészítő, a Vékás Lajos által vezetett bizottságnak ezt a javaslatát szó szerint, változtatás nélkül terjesztette az Országgyűlés elé a kormány. Már csak ezért is kérem azt, hogy ne gyanúsítgassuk egymást itt különféle személyre szabott jogalkotásokkal. Ebben az ügyben, a képmással való visszaélés ügyében, ahogy mondtam, egy szakmai konszenzus alakult ki, és ilyen törvények születtek ebből a szakmai konszenzusbó l. Ettől még a polgári perrendtartásban meg kell teremteni a hatékony eszközöket a Ptk. szabályainak a végrehajtására.
