Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 31. kedd (61. szám) - A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1972 fennállását bejelentheti a miniszter felé. Dönt a tartós helyettesi kirendelésről, valamint a tartós helyettesi kirendelés megszüntetéséről. Engedélyezi a végrehajtók közös irodájának létesí tését és a végrehajtói iroda alapítását. Iránymutatás kiadását kezdeményezheti. Jóváhagyja az ugyanazon járásbíróság mellett működő végrehajtók esetében a végrehajtási ügyek elosztásának rendjét, és jóváhagyja az ügyek elosztásának rendje év közbeni megvál toztatását. Megint egy nagyon fontos jogkör: a végrehajtói állásra az állás létesítésétől vagy megüresedésétől számított 3 hónapon belül pályázatot írhat ki. Kamarai felterjesztés előtt jóváhagyja a végrehajtói kinevezési javaslatot. Tisztelt Képviselőtárs aim! Ha ezt a listát megnézzük, akkor bizony én azt gondolom, joggal kérdezem, hogy ahhoz, hogy rendet tegyen a végrehajtói kamarában, miért is szükséges még emellé újabb jogköröket kapnia. És ha megnézzük azt is, hogy mi ez a jogkör, akkor az még inkább r ossz érzéseket keletkeztet bennünk, úgy, ahogy egyébként ezt Rubovszky elnök úr az expozéjában jelezte is. Összehívhatja ugyanis bármikor innentől kezdve a rendkívüli közgyűlést. Azt is mondtuk, hogy kivételes esetben még azt is megértenénk, hogyha a törvé nyalkotó egyszeri esetben ezt lehetővé tenné, hiszen most az a helyzet, hogy a végrehajtói kamara teljes elnöksége lemondott. Itt tehát azt mondom, hogy indokolt, ha egy ilyen jogosultságot egyszer megkap a miniszteri biztos. De miért kell ezt kiterjeszten i határidő nélkül? Miért nem lehet ezt egyszeri alkalomra korlátozni? Nézzük tovább, hogy mi az, ami változik még a törvényben. A kamara tisztségviselőjét a jövőben bármikor indokolás nélkül vissza lehet hívni. Szeretném megtudni, hogy erre mi szükség van. Én egyébként általában ellenzem az indokolás nélküli intézkedések lehetőségét, főleg, amikor személyi ügyekről van szó, főleg, amikor - ha úgy tetszik - hatalmi kérdésről van szó, ugyanis én azt gondolom, hogy ha valami teret ad az önkénynek, akkor ez az. Amikor nem elég, hogy valakinek az egyszemélyi döntésén múlhat, mondjuk, valami - itt speciel testületi döntésről van szó, ezt szeretném kiemelni, hogy ebben én nem tévedek , de miért is kell indokolás nélkül ennek megtörténni? Miért lehet indokolás nélk ül? Hát valami indoka csak van annak, hogy visszahívják! Általában az szokott indokolás nélkül történni, ahol az indok nem vállalható. Ilyen visszavonásokat terveznek önök? Mert az ember mi másra következtessen, hogyha az indokolási kötelezettség elmarad? A másik ilyen, hogy ha a kamarai tisztségviselő a jogszabályok megszegésével végzi a dolgát, a feladatát, a tevékenységét, akkor megvannak a jogi lehetőségek most is az ő elmozdítására. Megvan a lehetőség fegyelmi eljárás megindítására, megvan a lehetőség a felfüggesztésre, megvan a lehetőség akár egy büntetőeljárás megindítására. Mi szükség van a visszahívásra? Rubovszky elnök úr azt mondta, és ebben igaza van, hogy megismételt közgyűlésen lehet csak a jelenlétre tekintet nélkül, a jelenlévők számára tekin tet nélkül visszahívni tisztségviselőt, és hogy ez azt jelenti, hogy kétszer összehívják a közgyűlést. Én nem tudom, nem ismerem pontosan a kamara működését. Az ügyvédi kamara működését ismerem, ahogy azt Rubovszky elnök úr is jól ismeri. Ott ez úgy szokot t történni, hogy összehívnak egy közgyűlést, és ugyanazzal a határozattal azt mondják, hogy még aznapra vagy legkésőbb másnapra összehívják a megismételt közgyűlést. (19.50) Ha ez így van a végrehajtói kamaránál is, akkor ez valódi különbséget nem jelent. Mindenki tudja, hogy egy ekkora köztestületnél a tagságnak csak egy kis százaléka szokott részt venni a közgyűlésen, még akkor is, ha az tisztújító közgyűlés. Mindehhez képest, ha a miniszteri visszahívásról kíván dönteni, ez azt jelenti, hogy a végrehajtó i kamarának egy százalékban csekély számú tagja indokolás nélkül vissza tudja hívni a kamarai tisztségviselőt, ha azt a miniszteri biztos kezdeményezi. Nem értem annak az okát, hogy ezt miért kell bevezetni. Erről sem az expozéban nem hallottunk, sem állam titkár úr nem szólt. Azt nem tudom elfogadni, hogy ezt általános indokolás mögé rejtik el, hogy az átláthatóságot ez majd jobban szolgálja, ez a mozgástér még jobban hozzásegíti a miniszteri biztost ahhoz, hogy a dolgát megfelelőképpen végezhesse. Ezekkel az általános indokokkal én nem tudok mit kezdeni.
