Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 31. kedd (61. szám) - A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. VAS IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1970 hogy rendkívüli kamarai közgyűlést hívjon össze, másrészt módosítja a kamara legfőbb szerve, a közgyűlés működésér e és a tisztségviselők megválasztására vonatkozó szabályokat. A miniszteri biztos jogkörét érintő ezen módosítást a kormány megtárgyalta és támogatja, mivel a rendkívüli közgyűlés összehívására vonatkozó jog eszközt biztosít a miniszteri biztosnak arra, ho gy a kamara legfőbb szervénél kezdeményezze a működési problémák orvoslását, amivel a már megteremtett felügyeleti jogkörét hatékonyabban gyakorolhatja. A hatályos szabályozás alapján a kamarai közgyűlés határozatképességének feltétele, hogy azon az elnöks ég legalább négy tagja jelen legyen. Mivel e szabályozás magában hordozza a kamara működésképtelenségének kockázatát, a kormány támogatja azt a módosítást is, amely alapján a közgyűlés határozatképessége szempontjából a jövőben nem kell figyelembe venni a jelen lévő elnökségi tagok számát. A törvényjavaslat szerinti új rendelkezések egyértelművé teszik azt, hogy a közgyűlésnek jogában áll a kamarai szervekbe megválasztott tisztségviselőket akár egyenként, akár kollektíven visszahívni, amely jog a szervezeti és működési szabályzatban sem korlátozható. E módosítás szintén támogatható, mivel egyértelműen kifejezésre juttatja az eredeti jogalkotói szándékot, és nem enged teret jogértelmezési vitáknak. A törvényjavaslat lényeges eleme továbbá, hogy a kamarai tisz tségviselők újraválaszthatósága tekintetében korlátot állít fel, és kimondja, hogy a tisztségviselők csak egyszer választhatók újra. A kormány egyetért azzal, hogy az újraválaszthatóságot korlátozó szabály alkalmas eszköz arra, hogy a kamara tagságának a v ezető testületekben való részvételét hatékonyabban biztosítsa. Összefoglalóan, a törvényjavaslat a bírósági végrehajtást érintő kormányzati célok és álláspontunk szerint az ellenzék által sem vitatott célok megvalósítását segíti elő azá ltal, hogy a kamara működésének felügyeletére kinevezett miniszteri biztos számára biztosítja a kamara közgyűlésének összehívási jogát, és a bírósági végrehajtásról szóló törvénynek a kamara működésére, elsősorban annak határozatképességére vonatkozó, érte lmezési vitára okot adó rendelkezésének módosításával egyértelműsíti a szabályozást. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A kormány nevében is javaslom és kérem a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen a szót. ELNÖK : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Or szággyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. Ezek első körében a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Vas Imre képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. VAS IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : K öszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Röviden szeretnék szólni az előttünk fekvő törvényjavaslatról. Az Igazságügyi bizottság március közepén nyújtotta be a most tárgyalt javaslatot, amely a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara működé sével kapcsolatos rendelkezéseket kívánja módosítani. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara működésével kapcsolatban olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek az egyes vezetők, tisztségviselők mandátumá nak bármilyen okból történő megszűnése esetén a köztestület működésképtelenségének kockázatát hordozzák magukban. (19.40) A kamara a törvény 250. § (1) bekezdése alapján köztestületnek minősül, amely létrehozásáról rendelkező törvény által meghatározott k özfeladatot lát el, így döntésképtelensége a jogbiztonság sérelmével jár. A fent említett okok miatt a megfelelő szabályozás jogalkotás útján történő megteremtése indokolt.
