Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 31. kedd (61. szám) - A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): - ELNÖK: - HENDE CSABA honvédelmi miniszter:
1965 Szeretnék természetesen a tárgynál maradni, nem elkalandozni. De miután itt a költségvetési kérdések oly sokszor felmerültek a GDP százalékához viszonyítva, és történetiségében is több oldalról megvi lágították ezt a kérdést, szeretném elmondani azt, hogy 2012ben Magyarország kormánya határozatban kötelezte el magát, hogy bár a megörökölt és államcsőddel fenyegető pénzügyi válság kényszerű módon odahatott, hogy a válságból való kilábalás árának egy je lentős részét bizony a Magyar Honvédségnek kellett megfizetnie, ez nem volt elkerülhető, de stabilizáltuk a költségvetésünket, és azt mondtuk, hogy 201215 között nem csökkenhet a költségvetés, míg 2016tól évente a GDP 0,1 százalékával fog nőni. Nos, miután már évekkel vagyunk a döntés meghozatala után, jó lélekkel mondhatom el, hogy Magyarország kormánya ’13ban, ’14ben és ’15ben is jelentősen túlteljesítette a vállalását, vagyis a szinten tartás helyett nominális értékben is növelte a honvédel mi költségvetést. Tekintve, hogy gyakorlatilag elhanyagolható az infláció, az a több mint 8 százalékos növekedés, amely mintegy 20 milliárd forintban már itt megemlítésre került Kósa Lajos képviselő úr által, az ugyanilyen reálértéknövekedést jelent már a 2015ös esztendőre. Felhívnám képviselő asszony figyelmét arra, hogy walesi csúcstalálkozó ide, ott tett vállalások oda, a 2015ös esztendőben, ahogy én számoltam - saját magam számoltam, össze is hasonlítottam a számokat , lehet, hogy talán még tévedek is az országok számát illetően, de mintha azt olvastam volna, hogy a 28 NATOtagállam közül 11nek a költségvetése 2014ről ’15re csökkent. Csökkent! Van egy, az a tizenkettedik, Franciaország, amely szinten maradt. Nos, tehát érdemes a tendenciákat is fi gyelembe venni. (19.10) Költségvetésről kérdezett Staudt képviselő úr is, hogy mikor érjük el a GDParányos 2 százalékot. Nos, az még odább van. A már említett 2012es kormányhatározat azt irányozza elő, hogy 2016tól kezdődően 0,1 százalékot növelünk, és ez azt jelenti, hogy 2023ra az 1,4 százalékos szintet érjük el. Önök is tudják, tisztelt képviselőtársaim, hogy a 2016os költségvetés tervezése most folyik, még a parlament nyári szünete előtt minden valószínűséggel módjuk lesz szavazni erről a költségve tésről, meg fogják látni, hogy ez a GDP 0,1 százalékában meghatározott kormányzati vállalás miképpen érvényesül a 2016os költségvetésben. A korengedményes nyugdíjrendszerről kérdezett Demeter Márta képviselő asszony, először hadd reagáljak tehát az általa két részletben elmondottakra. Természetesen a katonák korkedvezményt kapnak. Amint azt ön is tudja, vagy ha nem tudja, akkor ezúton szeretném tájékoztatni, hogy a 2011ben meghozott szabályok arról szólnak, hogy az úgynevezett nyugdíj előtti rendelkezési állományt a katonák az egyébként rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt öt évvel megelőzően igénybe vehetik. Ez azt jelenti, hogy mindenki máshoz, az átlagos munkavállalóhoz képest öt évvel korábban elmehetnek egy olyan speciális rendelkezési állományba, ahol gyakorlatilag a számított nyugdíjuknak megfelelő juttatást kapják, és csak és kizárólag rendkívüli állapotban és háborús helyzet esetén hívhatók vissza és vehetők igénybe ismételten. Én úgy gondolom, ez nem egy elhanyagolható szempont. Bár ígértem, h ogy a tárgynál maradok, de ön föltett néhány kérdést. Honnan lesz pénz a helikopterekre? Talán nem fogja meglepni a válasz: csak és kizárólag a magyar állami költségvetésből, az adófizetők pénzéből. Mikor fog megvalósulni? A két kérdés összefügg: amint a s zükséges összeg rendelkezésre áll. Ön tétlenséggel vádolt minket. Szeretném elmondani, hogy az elmúlt években folyamatosan dolgoztunk ezen a kérdésen, és a Honvédelmi Minisztérium a maga részéről a legapróbb részletekig a szükséges szakmai előkészítő munká t elvégezte, és kizárólag a pénzügyi fedezet biztosításától függ a beszerzés indítása. Szeretném Demeter Márta képviselő asszony első felszólalásával kapcsolatban röviden jelezni, hogy a túlszolgálat tekintetében a 150 óra feletti rész esetében dönthet a k atona a szabadidő és a pénzbeni kifizetés között. Kérdezte képviselő asszony, hogy miért nincs úgy, mint a Hszt.ben, az