Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 31. kedd (61. szám) - A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
1958 etikai kódex, ami egy HMutasítás mellékleteként jelent meg. Ha tévednék, akkor javítson ki, miniszter úr! Mi ezt találtuk. Na most, azért ez könnyebben módosítható, mint egy törvény. Hiszen egy HMutasítás egy rugalmasabb jog i környezetet jelent, ennélfogva a jövőben belekerülhetnek olyan magatartások vagy olyan elvárások, amelyek szerintem túlmutatnak azon, vagy túlmutathatnak azon, amit egy honvédtől a civil életében el lehet várni, és ez kiszámíthatatlanná teszi, nem kellőe n kiszámíthatóvá teszi azt az életpályát, amivel számolniuk kell azoknak, akik a honvédségi pályára jelentkeznek, vagy az életüket itt tervezik leélni. Hát ugye, ez lenne a cél, hogy minél hosszabb ideig ezen a pályán maradjon valaki. Emellett, a honvéd et ika szabályainak sérelme mellett bekerül, hogy pontos legyek, a „pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné” kikötés. Ez megint csak nehezen megfogható, mert azt, hogy valaki a civil életében mikor lesz pártos vagy nem kellően befolyástól m entes, azt ki fogja eldönteni? Tehát ha ő elmegy egy párt gyűlésére vagy egy nagygyűlésre? Vagy egy párt tagja, egy párt szimpatizánsa? Vagy a Facebookon egy megjegyzést tesz, hogy mondjuk, tetszik neki a Fidesz politikája? Ezért nyilván nem fogják, gondol om, megróni - de ha azt mondja, hogy egy másik párt politikája tetszik neki? Miniszter úr most bólogat, de ezt tegyük tisztába. Mert ha én jogilag nem tudom száz százalékig értelmezni, hogy miért kell bővíteni ezt az esetkört, mert nyilván, ha a bővítésre tesznek javaslatot, akkor megvan, hogy ezt miért teszik, akkor én ezt, megvallom őszintén, egy egzaktabb, pontosabb megfogalmazás keretében tenném meg. És ahogy elmondtam, ezek a példák is adódhatnak, hogy a civil életében mit tehet meg egy katona. Párttag lehete, elmehete egy pártgyűlésre, vagy egyébként mondjuk, a Facebookon egy jobbikos közleményt pozitív kommenttel elláthate? Ezek nagyon fontos kérdések. Mert ha le van írva, akkor nyilván ezzel lehet vitatkozni, akkor lehet azt mondani, hogy ez egy j ó szabály vagy rossz szabály, de a gumijogszabálynál nincs rosszabb. Még a nagyon szigorú, kikezdhető szabály is kiszámíthatóbb, mint egy gumijogszabály. Én ezt egy kicsit ennek érzem. A Mirkóczki Ádám képviselőtársam által elmondott véleményhez tartozik, amit erről elmondtam. Még egy pont, ami egy kicsit idetartozhat. A 8. § tartalmazza, ez is elhangzott többször, ezredes, tábornok indokolás nélküli rendelkezési állományba való helyezése, ami tulajdonképpen sok esetben a kirúgását jelenti. Megmondom őszint én, miniszter úr, én egy kicsit bizonytalan vagyok. Mert lehet azzal indokolni, hogy a kormánynak vagy a miniszternek legyen ráhatása, hogy kik a főtisztek. Ebben is lehet logika. De ha ezt oly mértékben és kontroll nélkül lehet gyakorolni, akkor ez átcsap hat olyan irányba, hogy tulajdonképpen emiatt fogják átpolitizálni a honvédségi kart. Mert ha a miniszter eldöntheti, hogy mely főtiszteket rúgja ki indokolás nélkül, és gondolom, nevez ki utána a helyükre, ez a két folyamat együtt jár, akkor nagyon könnyű átpolitizálni a honvédséget. És persze erre lehet azt mondani, hogy a tehetségtelen főtiszteket meg könnyebb eltávolítani. De ha valaki tehetségtelen, akkor talán meg lehet azokat az eszközöket találni, amelyekkel ki lehet szűrni a tehetségteleneket, és e gy indokolásban, egy szakmai érveléssel is el lehet távolítani. Ezt hosszú távon egy kicsit veszélyesnek érzem. És most nem feltétlenül a FideszKDNPkormányra gondolok. Lehet, hogy önökre is, ez majd ki fog derülni. De olyan szabályokat próbáljunk alkotni , amelyek miniszterről miniszterre, pártoktól pártokig adott esetben egy életpályát garantálnak. Ez nem feltétlenül ilyen. Egy magyarázatot szerintem az Országgyűlés ebben az ügyben is megérdemelne. Felmerült még a próbaidő kérdése, hogy akiket a közszolgá latból átvesznek, akkor miért szükséges ennek kikötése. Itt szintén az előbb elmondott dilemma merült fel bennem. Mert egyrészről könnyen védhető dolog, hogy a próbaidő egy jó dolog, megismerjük egymást, jól dolgozik az adott delikvens, nem dolgozik jól, e l lehet küldeni indokolás nélkül. Csak ezek az emberek valahonnan jönnek. És lehet, hogy úgy tudnak átjönni, mondjuk, a honvédséghez, vagy azért történik az ő áthelyezésük, hogy eltávolítsák őket a másik pozíciójukból, és adott esetben itt a próbaidő alatt el lehet őket távolítani.
