Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 31. kedd (61. szám) - A magyar védőnők napjáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1881 Akkoriban azokban az orsz ágokban, ahol hasonló gondok és feladatok voltak, az anya, gyermekvédelem elsősorban azon az elven működött, hogy a szociálisan rászoruló vagy problémával küszködő anya keresse fel azokat az intézményeket, amelyek segítséget, tanácsokat tudnak adni. A mag yar módszer merőben más volt. Az egész akció gerincét a hivatásos és megfelelően kiképzett védőnői szervezeteknek kell képeznie. Miképpen az egész ország közegészségügye az orvosi karon, a szülészet a jól képzett bábákon nyugszik, azonképpen az anya- és cs ecsemővédelemnek az elméletileg és gyakorlatilag képzett hivatásos védőnői testületeken kell nyugodnia. Tauffer Vilmos így fogalmazta meg az anya- és csecsemővédelem magyar módszerét: „Minekünk be kell hatolni a nép közé, hajlékában kell felkeresni őt, be kell férkőznünk bizalmába, le kell küzdenünk előítéletét az új iránt, és ki kell ragadnunk a rossz szokások és babonák karmaiból, ha arra várunk, hogy ő jöjjön hozzánk tanács- és segélyért: ügyünk veszve van. Ehhez a munkához a társadalom saját gyermekére van szükség, aki többékevésbé bizalmasa a szülőanyának és a családnak. Az anyát otthonában felkeresni és bizalmát megnyerni, nevelve vezetni csecsemője szoptatása és egészségben való felnevelése érdekében. A védőnő körzetében lehetőleg már a terhesség ala tt és a szülés közeledtével puhatolóddzék az érdekelteknél, vajon lehete segítségére higiénés szempontokból, szociális támogatásával, vagy anyagi szükség esetén.” Én úgy gondolom, hogy ezek nagyon fontos kezdeményezések voltak akkor. A kezdeti törekvések és a jól szervezett szakmai munka eredményeként és elismeréseként a hálózatot fokozatosan és folyamatosan bővítették. 1926ban így gazdagodott az alapelvek sora: „Nem a betegség gyógyítása a cél, hanem a tanítás, oktatás mellett elsősorban minden olyan kör ülmény elhárítása, amely a jövő generációja fejlődését és életképességét károsan befolyásolhatja.” A ’20as évek közepétől a gondozási korhatárt kibővítették 3 éves korról 6 éves korra a kisgyermekhalálozás csökkentése érdekében. 1930tól az ország gazdas ági helyzete nem tette lehetővé a további bővítést, helyenként a működés feltételei is bizonytalanná váltak. A szakmai vezetés nézetkülönbségei tovább súlyosbították a helyzetet. A vita lényege abban állt, hogy méltatlanul szembefordították az anya, csecs emővédelmi munkát az általános egészségvédelmi rendszerrel és a családgondozás szemléletével. 19271940 között a Stefánia Szövetség párhuzamosan működött a Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálattal. Nagyon fontos, hogy maguk a szereplők, a védőnők mit mon danak a saját szakmájukról. Én ebből szeretnék egy idézetet felolvasni: „Ha a védőnőket kérdezzük, a legtöbb esetben azt a választ kapjuk tőlük, hogy minden nehézség ellenére nagyon szeretik ezt a szakmát, örülnek, hogy ezt választották. Siker számukra egyegy gyermek fogadása, jó érzés látni, hogy a megváltozott helyzetben képesek a szülők megtalálni új szerepeiket. A kisgyermekek fejlődését látni, kísérni szintén sok örömet és sikerélményt nyújt. Minden szépsége ellenére azonban komoly nehézségekkel is já r ez a hivatás. A súlyos betegségek, a mélyszegénység megtapasztalása komoly feladat elé állítja a védőnőket, de a gyermekek elhanyagolása vagy bántalmazása talán a legnehezebben elviselhető pszichés terhelés minden segítő szakember számára. A helyzetet cs ak súlyosbítja, hogy a védőnő maga is komoly etikai dilemmát él meg, amikor ilyen esettel találkozik. Soksok tényezőt kell mérlegelnie, sokszor nagyon nehéz döntési helyzetbe kerül. Ilyenkor fontos és nagy segítség az egyetemi képzésben kapott felkészítés , de a napi nehézségek ellensúlyozására ez sem mindig elegendő. (12.20) A védőnő is, mint minden segítő szakember - például orvosok, pszichológusok - az ismeretei, tudása, tapasztalata, készsége mellett legfőbb munkaeszközével, a személyiségével dolgozik. Ugyanúgy, ahogyan bármely szakmában, a védőnőnek is karban kell tartania a munkaeszközét, mert felelőssége, hogy nap mint nap egészséges személyiségével, harmonikus jelenlétével segítse a családok életét.” Úgy gondolom, hogy ez a legfontosabb megfogalmazás , amit maga a védőnő írt le, hogy mi a feladata.
